Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az állatok

1187. Zescht haud sie da Sandbearg rausgmeassa sealli Leut, mo van Deutschland kamma seand. Em Sandbearg doba war s escht Hajoscli gsei. Spätr seand sie nach da razoga en d Niedre. Descht nach iahra zweita Hueimed. I denk miar, d Bearg haud zoga. Wei sie haud Reaba au reibracht van Deutschland, nach so seand d Weigäta nähr gsei. D Keallr haud sie baahred, mit die Roß haud sie dr Boda rauszoga. Mo ma tiafneigaht, dott hat ma messa mit die Roß arbada, suscht wär en Mentsch agrissa, wenn ’r hält mechta älts mit am Schuckarra rausschiaba.

(Először a Homok-hegyet mérték ki a Németországból érkezett emberek. Állítólag a Homok-hegyen fönt volt az első Hajós. Később aztán lehúzódtak ide a lapályra. Ez tehát a második otthonuk. Gondolom, a hegyek voltak rájuk húzó hatással. Mert Németországból hoztak magukkal szőlővesszőket is. így aztán a szőlők közelebb estek. Kifúrták a pincéket, lovakkal a földet kihúzatták. A hosszú pincéknél föltétlenül lovakkal kellett dolgozni, mert az ember beleszakadt volna abba, ha minden földet talicskával akart volna kihordani.)

1188. Dr Baur deaff escht van nach a en Mittagschlaf macha, wenn d Traubablättr scha so groß seand, daß sie d Augadeckl vadé eked. ’s hat ämal ghaeißa, ’s gait no kueini Schattablättr, nach deaff ma kuein Mittagschlaf macha.

(A parasztembernek csak onnantól kezdve szabad délben egyet szundítani, ha a szőlő levele már akkora, hogy szemét be tudja vele takarni. Azt mondták, ha még nincs ’árnyéklevél’, akkor tilos a déli szundikálás.)

1189. Wenn 's ueim trumt van die waißi Trauba, nach haud sie ällamal gseit,' s stiarbt eappr van dr Frueidschaft. So isclit friahrr d Red ganga.

(Azt mondták mindig, ha az ember fehér szőlővel álmodik, akkor valaki meghal a rokonságból. Azelőtt ez a szóbeszéd járta.)

1190. Wenn ’s ueim van die blai Trauba trumt, nach kämmt au so a Uglick, Schwierig- kaeita kriat ma nach. Wenn ’s ueim van die waißi Trauba trumt, seall ischt a Freid. Van die blai Trauba, seall ischt a Leid.

(Ha az ember kék szőlőről álmodik, akkor szerencsétlenséget, nehézségeket várhat. Ha fehér szőlőről álmodik, az öröm, ha kék szőlőről, az üröm.)

1191. A siaßa, a saura and a faula Traub, seall gait dr beseht Wei, haud d Hajoschr ällamal gseit. Wel friahrr seand schwachi Weigäta gsei, annach seand d Trauba siaßr waara, wel sie winig treit haud. Zuckr hat ma kuein braucht, wel d Trauba seand so au siaß gnuag gsei. Friahrr seand d Trauba itt so gfauled, wel seand itt so vili dana gsei.

(Egy édes, egy savanyú és egy rohadt fürtből lesz a legjobb bor. így mondták mindig a hajósiak. Mert régen gyönge szőlők voltak, keveset termettek, ezért édesebb lett a szőlő. Annyira édes, hogy cukorra nem volt szükség. És nem rohadt a szőlő annyira, mivel kevés termett rajta.)

1192. S Hei [Schmer] ischt széna, s Stroh ischt szalma, and s Roß [schlecht] ischt doch rossz.

A széna háj [Hei], a szalma Stroh, mégis rossz [Roß] a ló.

241