Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az állatok

kislibák meg minden baromfi, ami pelyhes korában sárga? - A csudát! Egy se döglött meg!)

1177. Wenn 's ueim trumt van die waißi Sträuß, seall ischt gwies, daß en dr Frueidscha.fi eappr stiarbt.

(Ha fehér virágról álmodunk, az egész biztos, hogy valaki meghal a rokonságban.)

1178. En die Sträußla soll ma d Bliamla itt zähla, wel nach brengid sie itt so vili Bliamla. Am Straußstock da soll ma d Bluama itt zähla.

(A virágokat ne számoljuk meg a virágtöveken, mert akkor nem hoznak annyi virágot.)

1179. Margaretasträuß odr Agazzablättr ha ma gnamma and afanga zum zähla, and ämal a Blättli weackgrissa: „Stearba." Odr: „Leaba.” And so bis zum letschta Blättle. Wenn ’s rausgfalla ischt „leaba”, nach ha ma is gfreit. Wenn 's „stearba” gsei ischt, nach seamma wild gsei. Nach hat ma gseit: „ O, jetz stiarb i bald. ” (Fogtunk a margarétát vagy akáclevelet, és miközben letéptük a szirmokat vagy leveleket, elkezdtük számolni: - Élet. Vagy: Halál. - És így az utolsó levélkéig. Ha az „élet” jött ki, akkor örültünk. Ha a „halál”, akkor bosszankodtunk és mondtuk: - O, nemsokára meghalok.)

1180. Van die Pfajfasträuß [Klatschmohn] ka ma Pf aff a macha. Abr nu nach, wenn sie noeit off seand. Nach tuat ma ’s aufraißa, die roti Blättr nastraeifa, daß sie glatt weared. Am Stiel a Breckili da lau. S Emir, dr Sumakopf zum a Kopf neamma, sealla en da Stiel na tua. So hat dr Pf aff nach a rota Kutta and en griana Mantl. Odr ma kan ’s so au macha, daß dea Pfaff hocha kan. Nach muß ma dr Stiel so lang lau, wia d „Juppana” seand. And d „Juppana" macht ma gleatts [kehrt man um].

(A pipacsból papot lehet csinálni. De csak mielőtt kinyílik a pipacs. Ki kell bontani, a piros sziromleveleket lesimítani. Hagyni egy darabot a szárból. Belülről lecsípni a magházat, és fejnek rárakni a szárra. A papnak így van egy piros reverendája és zöld köpönyege. De meg lehet úgy is csinálni, hogy a pap ülni tudjon. Akkor a szárát olyan hosszúra hagyják, mint amilyenek a ’szoknyák’, és a ’szoknyákat’ kifordítják.)

1181. Sealli geali Bliamla seand d Hemmlschlissl [Kuhblume]. Van sealli hat ma faar d Kendr a Gspiel gmacht. Viarmal odr eftr hat ma d Stiel neigrissa en ueim End. Wemma 's ens Wassr nei kait, nach grenglid sie zemma, and siehnid aus wia Schlissl. Is haud sie ällamal gseit, des seand Hemmlschlissala.

(Az a sárga virág a ’mennyországkulcs’ [pitypang]. Ezekből régen a gyerekeknek játékot csináltak. A szárát négyszer-többször beszakították az egyik oldalon. Ha vízbe dobják, kulcsot formázva összekunkorodik. Azt mondták nekünk, hogy ezek mennyországkulcsocskák.)

1182. Varn Muhargras [Kolbenhirse?] hat ma Babona [Puppen] gmacht. D Wuza seand óba gsei, seall ischt dr Kopf gsei mit die Haar. Dott hat ma dr Boda rausgschittled, odr wemma 's gwäscha hat, nach seand sie no waißr and schianr waara. Nach a

238