Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az időjárás

mit jelent ez a vándordiák? Mert mik ezek a vándordiákok? Azt mondták mindig, nagy tudású emberek. A kocsis Császártöltésre vitte őt. De közben nagy vihar kerekedett, úgyhogy a vándordiák azt mondta a kocsisnak, fogjon ki, és a lovakat jó erősen kösse a kocsi mellé, ők meg lefekszenek a kocsi alá. Azt tartották az emberek, ha két vándordiák összetalálkozik fönt az égen, abból nagy vihar lesz. Na, és amilyen gyorsan jött ez a vihar, olyan gyorsan el is múlt. Aztán előjöttek a kocsi alól, és befogták a lovakat. Ez az eset még a hídtól errefelé, Hajós felé történt. Ott látta ez a vándordiák, hogy viharfelhők tornyosulnak. Mert ha odafönt két vándordiák találkozik, fönt az égen, abból nagy zivatar lesz. Ez csak úgy lehetett, hogy ezek bent voltak a felhőkben, ezek a vándordiákok.66 És itt lenn is volt egy vándordiák a kocsi alatt. És amilyen hirtelen jött a vihar, olyan hamar el is múlt. Akkor azt mondta: — Most már előjöhetsz, befoghatod a lovakat, és mehetünk tovább.)

550. Da sai uein gloffa kamma, so en vafahrana Schualr, annach hatt V gseit: „ Waibr, gaud nei, wel jetz kämmt en großa Reaga!” „Jösas Maria, herad V dea au?!” Wel d Sann häb em ällrgreschta gscheint, and niana kuein Wolka gsei. Annach sai V ganga so handrt Mettr. Sie haud dwa gseit, dea hat a Schnuar zoga. And wian s End nakamma ischt zu ihne, nach hat 's afanga zum pflatscha, zum reanga, was vafalla hat kenna. Nach haud sie gseit, descht en vafahrana Schualr gsei, ja. So hat's solla sei: Deanni haud vili valeabt, meh varata. Nach sai V so handrt Schritt futtgloffa, nach sai so en Reaga kamma, daß nu so pflatschid hat. Mit am Bendl hatt V dr Reaga mitzoga, haud sie gseit. Wia s End da gsei ischt vaar ihne, nach hat's afanga zum reanga, haud sie gseit. Ear ischt gloffa kamma, and sie seand au so sichr baianand da gstanda d Waibr. Annach hüb V gseit, sie sollid nu neigau, wel jetz kämmt en großa Reaga. „Ta”, haud sie gseit d Leut so geanand, „dea muß em Bendl em End da dr Wolka bracht hau! ” Sai nu mal a Welkli nakamma vaar d Sann. Wia des End nakamma ischt zu ihne, nach hat ’s scha d Sann bitzli so zuadeckt, and so an Pflatschr kamma, daß nu so kett hat. And sie haud no gseit: „Herad V dea au?! Itt amal en Wolka ischt em Hemml, jetz seit dea vam a Reaga!” And riechtig ischt V kamma! And da en Hajosch ischt des passiart.

(Állítólag erre járt egy vándordiákféle ember, és odakiáltott nekik: - Asszonyok, menjenek be, mert mindjárt jön egy nagy eső! - Jézusmária, halljátok ezt? - Mert a nap csak úgy ragyogott. És sehol semmi felhő. És odébb ment úgy száz métert, így mondták az asszonyok mindig, és húzott maga után egy zsinórt. És ahogy a vége odaért hozzájuk, akkor elkezdett szakadni, és úgy esett, ahogy csak bírt. Akkor már mondták, hogy ez garabonciás diák volt, igen. Azt mondták róluk, hogy sok tapasztalaton mentek keresztül, ezért több mindent eltaláltak. Elment úgy száz lépéssel odébb, és akkora eső jött, hogy csak úgy zuhogott. Úgy mondták, a madzaggal húzta magával az esőt. Mondták, ahogy a vége odaért elébük, máris kezdett esni. Gyalog jött ez az illető, és ők biztos ott álltak egymás mellett, mármint az asszonyok, mikor odaszólt, csak menjenek be, mert jön a nagy eső. Nahát, mondták egymás közt az emberek, hát ez biztos a madzag végén hozta azt a felhőt! Mert egyszer csak egy picike felhő tévedt a nap elé. Amint a madzag vége odaért hozzájuk, addigra a napot már egy kissé eltakarta, és akkora zápor jött, hogy na! És ők még mondták egymás66 Vő. a 227-234. számoknál olvasható adatokkal (vgl. Punkte 227-234).

122