Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az időjárás

544. En Báta [Ortschaft westlich der Donau] deanna ischt mal so en schwaza Wolka bis zu dr Duna ganga, nach hatt V ihn dreht, and ischt zuruckkamma, annach hat ’s en riesa Reaga gia. Wel nach hat ihn dr Wolka van dr Duna denna agsojfa.

(Bátán egyszer egy sötét felhő elment a Dunáig, ott visszafordult, és óriás eső lett belőle. Mert a felhő ’teleitta’ magát vízzel a Dunából.)

545. Des ischt friahrr ällawail gsei. Wenn deanni vafahrini Schualr seand kamma, nach haud sie gseit, des gait en Drachawedl.

(Régen mindig ez volt. Megjelentek ezek a vándorló diákok,64 és azt mondták, most majd jön egy sárkányfarok.65)

546. Vafahrini Schualr hat ’s ällawail no gia. Wenn dr Ackr ischt vola Garba gleaga em Schnitt, nach ischt dr vafahri Schualr kamma. „Tammlid ui, wel jetz kammt dr Stuarm and dr Reaga! ” And varata hatt ’r ’s. Nach bis sie iahri Garba and älts haud ziematau, nach ischt dr Reaga kamma and s Weattr. Dea ischt uein gsei so wia an Herein [Hergelaufener].- a glampids Gwand and an langa Mantl wia en Beattlma. Dea ischt em Hottr ramm gloffa, and des ischt en vafahrana Schualr gsei. Hat, en Hajosch hatt ’s kueini gia, odr des hat halt niamrd gwißt.

(Vándordiákok mindig is voltak. Mikor aratás idején tele volt a határ kévékkel, akkor megjött a vándordiák. - Igyekezzenek, mert jön a vihar meg az eső! - És eltalálta. Mire összerakták a kévéket meg mindent, addigra már meg is jött a viharral az eső. Ez olyan jöttment ember volt, rongyos ruhában, hosszú kabátban. Olyan koldusféle. A határban kószált, és hát olyan csavargóféle diák volt. Hát, Hajóson nem éltek vándordiákok, vagy csak nem tudtak róluk az emberek.)

547. Em Hottr duß, wel d Leut so garbid haud, nach seand die vafahrini Schualr ema kamma. Nach haud sie gseit d Leut, jetz hebid sie ’n auf [halten ihn an]. Nach haud sie ’n aufghebt, annach hatt V ema gseit, was faar a Weattr kammt. And riechtig so isch waara! Nach ischt ema a schwers Weattr kamma. Deanni haud älts gwißt, deanni vafahrini Schualr. Des seand so wahrhäftigi Ma. Wel deanni seand so en die Straßa rammganga, wia friahrr d Beattlma rammglojfa seand, so seand deanni au rammgloffa. Giwihnli em Sammr, wel ’s so haeiß gsei ischt. Nach haud sie gseit: „Descht wiedr en vafahrana Schualr. ”

(Mikor az emberek kinn dolgoztak a határban, mindig jöttek ezek a vándorló diákok. Az emberek olyankor azt mondták egymásnak, hogy megszólítják őket. Meg is szólították, és az mindig megmondta, milyen idő lesz. És rittig olyan lett! És akkor mindig vad idő jött. Ezek mindent tudtak, ezek a vándorló diákok. Valóságos férfiak voltak. Úgy járták az utakat, mint ahogy régebben a koldusok csavarogtak, ezek is így járkáltak mindenfelé. Inkább nyáron, a nagy forróságban. Úgy mondták, ez megint egy csavargó diák.)

548. Die vafahrini Schualr, des seand Mandsnama gsei. Des hat mei Muattr vazählt. Wenn sie haud dr Schnitt weacktau, nach ischt en Mandsnam kamma, so wia wenn ’r

64 HALÁSZ Előd 1992. A fahrend ill. a Schuler címszavaknál: fahrender Schiller ’garabonciás diák’, der fahrende Schüler ’vándordiák ’. Vö. a 235., 545-554. számoknál olvasható adatokkal (vgl. Punkte 235, 545-554).

65 Vö. a 464-467. számoknál olvasható adatokkal (vgl. Punkte 464-467).

120