Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

27. BENE, LAJOS ÉS MIZSE BESOROLÁSA AZ ESZTERGOMI FŐEGYHÁZMEGYE EGYHÁZIGAZGATÁSI RENDJÉBE A NAGYSZOMBATI ZSINAT JEGYZŐKÖNYVE SZERINT

1629. október 4.

„Nagyszombatban [Tyrnaviae] az 1629-dik évben október 4-én - II. Ferdinánd magyar király1 és német-római császár uralkodása és Pázmány Péter esztergomi érseksége1 2 3 4 idején - tartott egyházi zsinat;

Az első függelék az Esztergomi Egyházat illetően.

Pázmány Péter esztergomi érsek.

A falvak nevei a Tiszán innen [Citra Tyssam nomina villarum];5 Asszonyfalva [Aszszony-falva],

Bócsaszállása [Bacha-szallása],

Beneszállása [Beneh-szállása],

Peszér [Bezthor],

Csengele [Chőngele],

Ferencszállása [Ferencz-Szállása],

Jakabszállása [Jakab-szállása],

Kara [Kaara],

Kerekegyháza [Kerek-Egyház],

1. II. Ferdinánd 1619. március 20. és 1637. február 15. között volt magyar király.

2. Pázmány Péter az esztergomi érsekség élén 1616. szeptember 28. és 1637. március 19. között állt.

3. Itt sok oldalon a zsinat napirenden lévő eseményeinek a leírását rögzítő szövegrészt hagytuk ki.

4. Itt vármegyénkénti, ill. főesperességenkénti csoportosításban az esztergomi érsekséghez tartozott többi plébánia - köztük a nagykunsági plébániák - felsorolása következik, amelyeket kihagytunk.

5. Itt a kiadványt összeállító Péterffy Károlynak a következő szövegű lábjegyzete áll: „Hi pagi sunt Cumarorum, qui a Roberto Archi-episcopo Strigoniensi fuerunt baptizati tempore Belae Quarti” Azaz magyarul: „Ezek a kunok falvai, amely kunok IV. Béla idején, Róbert esztergomi érsek által kereszteltettek meg”. Forrás megjelölése: „Bzovium in continuatione Baronii” (IV. Béla 1235. október 14. és 1270. május 3. között uralkodott, Róbert pedig 1226. március 13. és 1239. november 2. között volt esztergomi érsek).

81