Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

22. A LAJOSI AK ÉS A MIZSEIEK ÚRBÉRI SZOLGÁLTATÁSAI AZ EGRI VÁRHOZ

1567 [------]

,Az egri vár úrbéri szerződése az 1567-dik évről.

Lajos [Layos]

Ugyanott egész telek [Integra sessiones]2 Házas zellérek [száma]1 2 3 A kapitányok [száma] nyolc4

8

4

8

Szent György ünnepére mindenegyes egésztelek után fizetni kötelesek 50 dénárt;

Szent Mihály ünnepére hasonlóképpen mindenegyes egész telek után fizetni kötelesek 50 dénárt;

Az előrebocsájtott két időpontban mindenegyes egész telek után a királyi dicában [Dicam Regiam]5 fizetni tartoznak 50 dénárt;

Az egri várhoz évenként [singulis annis] tartoznak adni közönségesen [commu- niter]6 egy ökörborjút;

A szükséges munkálatokra tartoznak megjelenni az [egri] várban;

Terményadót [Akonem] a dézsmálás helyszínén [loco Decimae] kötelesek adni, [mégpedig] gabonát [búzát] 2 vékával, árpát 2 vékával;

Mise [Mysse]

Ugyanott van egésztelkes jobbágy [Colonj] 28

Zsellér [Inqulinj] kettő 2

Kapitány [Capitanj] kettő 2

Elhagyott ház [domus desertae] van 2

Elhagyott telek van [ Sessiones desertae] 10

1. Itt Fülöpszállás, Kisbalázsszállás és Szabadszállás hasonló összeírását hagytuk ki.

2. A 16. században az a jobbágy számított egésztelkesnek, aki hatökrös igával rendelkezett.

3. A házas zsellérnek nem volt igája - azaz ökrei - így a termelésben, csak kézi erővel tudott részt venni.

4. A kapitányi cím (?), tisztség (?), társadalmi státus (?) fogalmával kapcsolatos fejtegetést lásd az 1550. május 15-én kelt irat 3-ik jegyzetében.

5. A királyi dika (dica regia) - másképpen kapuadó, portaadó, avagy rovásadó - a 16. századtól magába foglalta a hadiadót is. Kiszámításának az alapját a porta képezte és a porta után 2-3 forintot kellett fizetni.

6. Azaz a falu közössége - testületileg - adott egy ökörborjút.

67