Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

15. MIZSE PEST VÁRMEGYE HADISEGÉLY ÖSSZEÍRÁSÁBAN

1552 [------]

„Pest vármegye 1552-ik évre eső hadisegély - [adó]1 beszedésének az elszámolása portánként 75 dénár fizetésével:

Mizse [Kwnmyse]

Fizetett 28 porta után 21 forintot

Baracs [Baracz]1 2 3

Fizetett 20 porta után 15 forint 20 dénárt,

Nagykőrös [Naghkeorews]

Fizetett 70 porta után 52 forint 50 dénárt,

Kecskemét [Kechkemett]

Fizetett 220 porta után 165 forintot,

Cegléd [Chegled]

Fizetett 140 porta után 105 forintot

Jánoshida [Janoshyda]

Fizetett 16 porta után 12 forintot

[-r4

Mizse 1552-ben török megszállás alatt volt már, mintegy tíz éve, de gyakorlatilag létszám fogyatkozás nélkül, közepes nagyságrendű településként.5

1. Hadisegély (subsidium) Zsigmond királysága idején (1387-1437) létrehozott feudális állami adó volt, amelyet az országgyűlésnek kellett megszavazni. Mátyás király idején már rendszeresen kivetették: jobbágytelkenként 1-1 aranyforintban. 1526 után általánossá vált és át is alakult.

2. Pest vármegye többi települését hagytuk ki.

3. Több kiskun település nem szerepel az összeírásban.

4. Itt Külső-Szolnok vármegye hasonló összeírása olvasható az iratban.

5. Kis településnek ugyanis azok számítottak a 16. század közepén, amelyeknek a területén 8-15 portát lehetett összeírni.

54