Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

95. A JÁSZBERÉNY VÁROS KÖZBIRTOKOSSÁGÁNAK A HATÁROZATA LAJOS BELTERÜLETÉNEK, VALAMINT A PLÉBÁNOS, A TANÍTÓ, A KÁNTOR ÉS A HARANGOZÓ ILLETMÉNYFÖLDJÉNEK AZ OSZTÁLYÁRÓL

1868. május 15.

„A Lajos pusztai osztály [kiosztás]1 tervezete elkészítésére a folyó évi 43. közbir- tokossági sz. alatt kinevezett küldöttség munkálatát bemutatja, mely munkálat először egész terjedelmében felolvastatott, azután pontonként vétetett tárgyalás alá, minek következtében határoztatott;

az első pont [...]1 2

A 6-ik pontban ismét több részletességek foglaltatván, azok következőleg fogadtattak el;

а. /a község helye a már tervezettel együtt 400 katasztrális [catastralis] holdban - az országutat bele nem számítva - megállapíttatik, mégpedig úgy, hogy ebből a temető, téglaégető, vályogvető3 kikerüljön. A helység akként szabandó az országút északi oldalán,4 hogy a vendégfogadó, malom és a mostani imaház beleessék és illő, szabatos alakot nyerjen. A községben a [Jászberény] városi pénztár javára eladandó háztelkek a tanács rendelkezése alá bocsájtatnak azon világos, kijelentett határozattal, miként a helybeli - illetőleg a jászberényi - birtokosoknak azok telkenként 40 forintért, tehát olcsóbb áron adandók el, mint az idegeneknek;

b) 100 hold 1200 négyszögöles [terület] közcélra adandónak határoztatik. Éspedig ebből nyerend a plébános 50 holdat, 35 holdat a tanító, 10 holdat az éneklő és 5 [holdat] a harangozó. Éspedig ezek közel a faluhoz, a középső dűlőben kiadandók;

c) A korcsmához a falu mellett 3 katasztrális hold kiadandó; 5

[-r6

1. A jelen tudásunk szerint ez a kisajátítás volt az első, amely véglegesen kivett bizonyos területeket a közbirtokosság tulajdonából.

2. Itt kimaradt 1-5. pontban több, más témájú közbirtokossági döntés.

3. A vályogvető helye az 1866-ik évi második katonai felmérésű térképén jól látható a település észak-északkeleti kijárata közelében, (lásd a térképet a 230. oldalon).

4. Az északi oldalon való kiosztás azért volt lehetséges, mert jószerivel még üres volt, míg a déli oldalon már 1866-ban kilenc utca létezett, (lásd az 1866. évi térképrészletet).

5. A korcsma a budai-országút északi oldalán „Gemeinde Gasthaus” megírással feltalálható a mai belterület délnyugati vége körül, (lásd az Anton Szabely által készített, 1854. évi második kataszteri felmérésű térképen, Catastral Gemeinde Lajos Mizse und Fél-Bene).

б. Itt a közbirtokosság más témájú határozatait hagytuk el.

223