Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

86. MIZSE, LAJOS ÉS BENE PUSZTÁK A KISKUNSÁG 1837-DIK ÉVI ÖSSZEÍRÁSÁBAN

1837 [------]

„Mizse 85 lakókkal, mely Nagykőrös [Nagy Kőrös] mezővárosnak a szomszédságában fekszik és Jászberény [Jász-Berény] városa birtokában vagyon. Ezen pusztában vagyon egy alkalmatos nyírfa erdő1 s ehhez nem messze Fertő nevezetű tó is, mely az marháknak itatására nézve igen egészséges. Ehhez ismét közel fekszik az [Jászberény] város vendégfogadója;

Jegyzés: Mizse hajdan kunoknak széke volt, [az] melyhez tartozó kunokat Mátyás király [az] 1469-ik évben kelt [privilégiumába] kiváltságlevelébe az budai kamarának fizetett nyereségbeli adótól és mindenféle tehertől oly móddal felmentette, hogy az évenként béjövendő és aranyba fizetendő 53 forint királyi bérből - ugyan aranyba - 13 forintokat elengedvén és ekkép az 40 forintra leszállított királyi bért, vagy adót két szakaszokban folyvást fizetni tartozzanak;1 2

Lajos az előbbeni pusztától kelet felé fekszik és szinte Jászberény városához tartozik. Lakók száma 160. Ezen pusztának jóminőségű földje vagyon és annál fogva egyrésze szántással is használtathatik. Vagyon tölgyfa erdeje3 is, mely Lajosi Tölgyesnek neveztetik, továbbá zen pusztának két oldalain ugyan két alkalmatos vendégfogadók léteznek, melyeknek nagyobbika az Pestről Temesvárra vivő országúiban fekszik és mindennel jól ellátva vagyon. Mellette pedig vagyon az Kecskemét [Ketskemet] és Örkény között lévő postaállomás [Posta Státió];

Jegyzés: Lajos régenten szállása és lakása volt Gellért [Gererth] Miklós lajosszál- lási kapitánynak kit 2-dik Ulászló [az] 1491-dik esztendőben kelt levelében - testvérével Ferenccel együtt Csontos Andrásnak és az kecskeméti székhez tartozó kunok jövendő ispánjainak [comitibus] pártfogása alá bízott oly meghagyással: hogy valamely béreknek [taksáknak], vagy élelembelieknek [victuáliáknak] [az] szokott fizetésére ne szoríttassanak, hanem az Albert király által engedett szabadságokban megtartassanak;4

Bene 75 lakókkal. Az előbbeni Lajos pusztától nyugatra fekszik és felét Jászberény, felét pedig Jászladány [Jász Ladány] városai bírják. Nagyobb része homokos, azonban az ladányiak részét szántani is lehet. Vagyon itt alkalmatos tölgyfás erdő is és két nevezetes tavak - jelesen Madaras tó5 és Csikós tó [Tsikos] tó6 1. Amelyet a nép Nyirjesnek nevez.

2. Lásd az 1469. szeptember 26-án kelt oklevelet.

3. A Jászberény mezőváros közgyűlési jegyzőkönyveiben a hivatalos neve: Tölgyes (Tölges).

4. Lásd az 1491. szeptember 19-én kelt oklevelet.

5. A Madaras-tó azonosítható a közölt, 1866-ban készült Mizse-térképen: a Lajos-Örkény-Bene hármashatárnál.

6. A jászladányiak vendégfogadója pontosan azonosítható a közölt, 1866-ban készült térképen, amelynek alapján a Csíkos-tó helye is elég bizonyossággal megbecsülhető.

197