Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

84. A JÁSZBERÉNYI VÁROSI TANÁCS ÚJBÓL SZABÁLYOZZA A LAJOSON, A MIZSÉN ÉS FÉL-BENÉN ALKALMAZOTT PÁSZTOROK ILLETMÉNYÉT

1823.

„Az 1823-dik esztendő 702. szám alatt a pásztorok tartása tárgyában lévén már ezen gyülekezetnek határozata,1 Ugyanazon határozatban tett intézetek az ott előadott érveknél [principiumoknál] és más okoknál fogva továbbá is megerősítetnek és tökéletes végrehajtásba [effectusba] vétetni rendeltettek. Jelesen pedig valamint akkor, úgy most is elhatároztatik, hogy az pásztorok tartására rendelt alapok [fundusok] a jövedelmi pénztár [beneficialis Cassa]1 2 jövedelmeivel ne biztosítassanak [Commissáltassanak], hanem külön kezeltessenek [manipuláltassanak] [az] következendő újabbi intézetek mellett;3

Először [Primo]: A pásztorok tartására az mizsei határon kiszakasztott 100 hold, az templom-telken kiszakasztott 150 hold, úgy az Kis-Göböly [kis Göböly] járásnak azon jobb része, melynek [az] elsoványodásától tartani nem lehet - mivel ezek különben is ezen célra voltak az közönséges legelőkből kiszakasztva és ezeknek [az] hasznához az jövedelmi pénztár [beneficialis Cassa] jogot [just] nem tarthat - [az] jövendőben is állandó alapul [fundusul] rendeltetnek. És ezen földek terméséből fog az pásztorok tartására szükséges kenyér, só, szalonna megszereztetni és kiadatni;

Másodszor [Secundo]: A pásztorok tartására fordíttatik az közös [közönséges] és evégre lekötött [destinált] legelőkön az utasoktól beszedendő legelőbér is úgyszintén;

Harmadszor: [Tertio]: Azon sertések szaporodásának [az] fele, melyeket a kenyér- süttető csősz az korpán fog nevelni;

Negyedszer: [Quarto]: Ezeknek [az] kezelése [manipulátiója] az pusztabíró kötelessége lészen, Esztendőnként bemutatandó és a politikai szekció [politica Sessio] által vizsgálat alá veendő számadás mellett.ezen végre az pusztabírónak egy meghitelesített naplókönyv készíttessék, azmelyben az fentilletett földek és egyéb ezvégre rendelt alapok [fundusok] jövedelmeit, az jövedelmekből az pásztorok tartására teendő kiadásokat naponként bejegyezze. Azmely jegyzésekből és [az] megkívántató hitelesítő írásokból az jegyzői hivatal fogja az számadást elkészíteni;

Ötödször [Quinto]: A földek három nyomásra [calcaturára]4 fel-felosztva használtassanak. Az templom-telki földek ugyan felébe, az többiek pedig harmadába adassanak ki,5 úgy mindazokáltal, hogy az vetés három szántásba tétessen;

1. Az előző - 1823-ik évi - szabályozást nem közöljük.

2. A jelek szerint a jövedelmi pénztár - az adópénztár mellett - önállóan működött.

3. Az 1823-dik évi szabályozáshoz képest tehát az a legfőbb változtatás, hogy a jelenlegi rendelkezés a pásztorok jövedelmeinek a kezelését-nyilvántartását kiveszi a jövedelmi pénztár hatásköréből és a pusztabíróra bízza, jegyzői elszámolással.

4. Azaz hármas vetésforgóra (tavaszi-, őszi- és parlag) osztja a földek művelését.

5. Vagyis nem a pásztorok művelik-műveltetik a földeket, hanem haszonbérlők.

194