Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

53. A JÁSZBERÉNYI VÁROSI TANÁCS RENDTARTÁSI SZABÁLYAI LAJOS, MIZSE ÉS FÉL-BENE PUSZTÁK ŐRZÉSVÉDELMÉRE

1747. október 15.

„Az alsó pusztáknak [Lajosnak, Mizsének, valamint fél-Benének az]1 őrzésére rendelt csőszöknek az eligazítása [instructiojok];

105. [Primo] Hogy azon pusztákat éjjel is, nemcsak nappal kerülni és minden tehetséggel azokon vigyázni tartozzanak;

106. [Secundo] Sem az Nyíresből], sem az Tölgyesből1 2 senkinek pénzért [pinzert], vagy jóakaratért legkisebbet is eladni szabadságokban nem lészen, hanem megszorult utasembereknek - lógónak [Lógónak]3 valót - vagy más szükségre, ha kérnek egy, vagy két szálat ajándékon adni szabad légyen;

107. [Tertio] Ha valakit lopásban tapasztalnak, hogy kocsira, vagy szekérre rakta, vagy rakni akarta, annak a szekerét és marháit elkobozván [megárastálván], vagy Koncsek úrnak,4 vagy a nemes [jászberényi] tanácsnak kezében adni tartozzanak;

108. [Quarto] Ha pedig egy, vagy két s több szálat lopni valaki tapasztaltatnék: minden szálért egy-egy forinton megbüntetni szabad lészen. Mindazonáltal a lakosainkat az olyan lopásban tapasztaltakat, vagy Koncsek úrnak vagy a [jászberényi] nemes tanácsnak beadni tartoznak;

109. [Quinto] Sem maguknak a csőszöknek, sem pásztorainknak, sem az vendég- fogadósainknak5 nyersfát tüzelni, sem más szükségre vágni szabad nem lészen, hanem galagonya és más haszontalan fával megelégedjenek;

110. [Sexto] Vadászattól, vagy madarászattól külső és idegen emberek tilalmaztatnak. Azért ha ilyent tapasztalnak puskájoktól és más szerszámuktól megfosztani tartoznak.”

Az irat eredeti, bemásolás a jászberényi tanácsülési jegyzőkönyvbe. Végig magyar nyelvű. SZML Jászberény város tanácsülési jegyzőkönyve. 3. kötet 1744-1758. 32.

1. A három pusztának a neve legtöbb dokumentumban Alsó-pusztaként szerepel.

2. A lajosi Tölgyes-ről, népiesen Tölyös-ről, és a mizsei Nyirjesről van szó. Mindkét erdő már 19. század elejére eltűnt. Nevüket ma már csak dűlőnévként ismerjük.

3. A szó speciális használatra utalhat.

4. Valószínűleg Koncsek János esküdt tanácstagról van szó, aki az 1753. október 29-i dokumentumban is szerepel.

5. A vendégfogadósoknak és csárdabérlőknek (Mizsei, és a két Lajosi) csak a galagonyásból lehetett tüzelőfát szerezni, illetve a lehullott száraz ágakat használhatták. Mivel a falopás igen gyakori volt ezért minden csárdabérleti szerződésben ezt külön beiktatták.

128