Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

51. MÁRIA TERÉZIA KIRÁLYNŐ BIZONYSÁGLEVELE ARRÓL, HOGY A JÁSZKUNOK KIVÁLTSÁGAIT MEGERŐSÍTETTE ÉS A ROKKANT KATONÁK PESTI HÁZÁNÁL ZÁLOGBAN LÉVŐ BIRTOKAIT - KÖZTÜK LAJOS, MIZSE ÉS BENE PUSZTÁKAT IS - A JÁSZKUN KERÜLETEK LAKÓINAK ADTA HASZNÁLATRA

1745. május 6.

„Mi Mária Terézia az Isten kedvező kegyelméből Magyarország királynője1 [...] adjuk emlékezetül mindenkinek, akit illet, hogy a jászkun koronakerületünk1 2 küldöttei a titkostanácsosunk [...] gyaraki Grassalkovich Antal gróf3 előtt [...] február 24-ikén alázatosan esedezének hogy a bemutatott kiváltságleveleiket erősítse meg4 és a régtől fogva a kerülethez tartozó valamennyi falubirtokot és pusztát méltóztassunk kegyesen az ugyanazon kerületek lakóinak használatra [pro usu]5 átengedni [...] mi pedig a bemutatott kiváltságleveleiket [...] átengedendőnek tartottuk;

Ezért:

Quinto: Ex particulari sane Gratia et Benignitate Nostra dictis Districtuum incolis principaliter etiam id dementer concessimus;

ut Semet a domo Invalidorum Militum Nostrorum Pestiensi depositis modo praevio deponendis redimere possint;

Igitur facta eadem redemptione liber- am territórium et Praediorum Suorum ad

megerősítendőnek [...] a birtokokat pedig

Ötödször: Különös kegyelmünkből és jóindulatunkból a kerületek összes megnevezett lakóinak jelesen azt is megengedtük, hogy magukat a rokkant Katonáink Pesti Házától - előzetesen letéve a leteendőket6 - [kiválthassák], visszaválthassák;7

Tehát az ugyanazon három kerülethez a jog szerint és régtől fogva tartozó terü1. Mária Terézia 1740. október 20 és 1780. november 29 között uralkodott.

2. A koronakerületünk szóhasználat is azt bizonyítja, hogy a jászkun birtokok a kamaráé (a királyéi) voltak, a jászkunok csak élték, mint kiváltságos jobbágyok (jobbagiones privilegiati).

3. Gróf Grassalkovich Antal a királynő személynöke és a királyi személyes jelenléti bíróság helyettes elnöke volt 1731 és 1748 között.

4. Ehhez tudni kell, hogy mint az invalidusok szolgálatában álló jobbágyok 1731-1745 között nem élvezhették az ősi szabadságjogaikat.

5. Tehát a szövegben hiányzik a tulajdonba adáskor szokásos okleveles formula, nevezetesen, hogy „örökjogon és visszavonhatatlan birtoklásra adományozzuk”.

6. Itt a megváltással kapcsolatos pénzügyi költségek kifizetésére céloz az irat.

7. A zálogból való vissza (ki-) váltás szabályos körülmények között úgy zajlott, hogy a zálogba adó a határidő lejártával visszafizette a zálogért kapott összeget, a zálogba vevő pedig kiszolgáltatta a zálog tárgyát. A jelen esetben a zálogba adó az udvari kamara, a zálogba vevők a Pesti Invalidusok Háza volt, de a zálog összeget nem az udvari kamara fizette vissza, hanem a jászkunok, aminek ellentételeképpen visszakapták az ősi szabadságjogaikat, valamint a jászkunok területének a használati/élvezeti jogát.

123