Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
Bevezetés
BEVEZETÉS Erdei Ferenc 1942-ben megjelent könyvében említi azokat az újabb telepítésű kiskun helységeket, köztük Szánkót, amelyek határa még a múlt század közepén olyan volt, mint vizsgálódásainak idején Bugac. „Bugac a hírmondója annak a nagy pusztaságnak, amely a múlt század közepéig tátongott megszállat- lanul a Kecskemét-Fülöpszállás-Kiskőrös-Soltvadkert-Kiskunmajsa-Félegy- háza közötti térségen. E vármegyényi nagyságú terület még ma sem hasonlít a megállapodott települési vidékekhez... Akár térképet néz az ember, akár a tájon barangol, falut alig talál. Mezők, tavak, ligetek, nádtetejü kis tanyaépületek, egy- egy torony kis bokor házzal, azután újra ingoványok, erdők, itt-ott szőlők, egyszóval pusztaság ez ma is még, és a falvak, amik ráépültek, furcsa kis szállások.”1 A jóillatú folyóvizekben, barmoknak kedves legelőkben gazdag, de az idők során háborús pusztítások következtében elvadult, terméketlen futóhomokkal elborított Duna-Tisza közi táj múltja a természet és az ember sok évszázados küzdelmének története.2 E történelmi folyamat legújabb kori szakaszának részese a vidék középső részén elterülő Szánk község, és az ennek a településnek a múlt század utolsó évtizedétől részét képező Móricgát puszta ma is szórványtelepülést alkotó lakossága. Az egykor szabad Kiskun Kerület pusztáin a XIX. század végén a környékből és távolabbi vidékekről ide települt és faluközösséggé szerveződött „új honfoglaló” lakosság számára a korábbinál biztosabb életlehetőséget, gazdasági és társadalmi felemelkedést kínáltak az addig szinte lakatlan, előbb közbirtokossági, majd egyéni tulajdonba került puszták. A nagyállattartásról az intenzív mezőgazdálkodásra történő áttéréssel, a homok megszelídítésével, újabb növénykultúrák meghonosításával a század végére megindult a vidék kultúrtájjá formálódása.3 A történelmi előzmények szükségszerű áttekintése után ezt az időszakot a természet és az ember harcának egy évszázadát, a falutelepülés és az önálló községgé szerveződés kezdeteit kíséreljük meg nyomon követni a történeti adatok, a helyi hagyományok és a helyszínen gyűjtött visszaemlékezések segítségével. E munkában segítségünkre voltak azok a korábbi kutatók, akik a nagyobb tájegységre, vagy az általunk érintett résztémákra vonatkozó általánosabb összefüggésekre hívták fel a figyelmünket (Bálint Sándor, Balogh István, Erdei Ferenc, Szabó István, Tálasi István és mások), valamint azok a munkatársaink, akik velünk együtt a falu történetének, népi hagyományainak felderítését helyszíni gyűjtések1 ERDEI Ferenc é. n. 154. 2 ERDEI Ferenc é. n. 5. 3 Lásd JANÓ Ákos 1977. 74-81.; 1982. 11-34.; 1999. 9-18.; ÉGETŐ Melinda 1978. 161-163. és 10. sz. jegyzet; FORCZEK Zoltán 1977. 39-45. 7
