Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Egyházak, iskolák
A nyomor, nélkülözés szüli azon nyomasztó helyzetet, hogy a magára utalt, senki által nem támogatott és anyagilag nem segélyezett szegény római katolikus nép lelki táplálékban még ezideig sem részesül, valláserkölcsi tekintetben elkor- csosul, közömbössé, érzéketlenné válik, elhagyatottságában minden nemesebb gondolkozás fogalom iránt. Községünkben 2400 római katolikus lélek nélkülözi hosszú időn keresztül állandóan a papot, szomjazza annak lelkésze üdvös oktatását, s mert helyzetén önmaga nem segíthet, elzülleni, vallásától eltágulni kénytelen! Nagyméltóságú püspök úrtól függ tehát egyedül, hogy az itteni 2400 lelket számláló katolikus nép sírva könyörgő hangja meghalIgattassék, s az itteni papi javadalom egyházi, vallás alap kellő segélynyújtással mielőbb szerveztessék, s ide egy éltesebb korú pap kineveztessék." A móricgáti volt pusztaház, amelyben a római katolikusok korábban istentiszteleteiket tartották, használaton kívül 1905-1907 között dőlt össze. A római katolikusok templomuk és plébániájuk építését 1899-ben kezdték el, de azok felszentelésére csak 1905. október 8-án került sor.136 Ezután a móriéi hívek is a falubeli templomot használhatták. Ekkor, 1906-ban lett az egyház önálló, ez időtől kezdve voltak anyakönyveik, de saját papot csak 1932-ben kaptak.137 A szanki református lakosság a XIX. század első felében a solti egyházmegyében lévő kunszentmiklósi egyházközséghez tartozott. Mégis, talán a kisebb távolság és a jobb megközelítés szempontjából az 1861. májusi kecskeméti egyházmegyei közgyűlésen felvetődött a szanki leányegyháznak a halasi vagy vadkerti egyházközséghez való csatolásának gondolata. A kérdést ezután megtárgyalva, a kunszentmiklósi egyház-vezetőség (presbitérium) állásfoglalását az október 13-án keltezett jegyzőkönyvben így rögzítette: „Tekintve azt, hogy Szánk puszta egyenesen a kunszentmiklósi birtokos lakosok által népesítetett, kik eredetileg, sőt nagy részben még jelenleg is szanki részletes településük mellett egyszersmind Kunszentmiklóson is birtokos lakosok maradtak, s onnan csak félig állandó települtjei Szánknak, - házasságkötésre, úrvacsora vételre, stb. gyakran hazajárnak és magukat a kunszentmiklósi anyaközséghez, s anyaegyházhoz tartozóknak tekinthetik, s tekintik is, meggondolva továbbá, hogy a szanki lakosok egyfelől eddig is, most is folyvást fizetik a kunszentmiklósi egyháznak a rendes egyházi adót, másfelől éltek és élnek is ezen község és egyház anyagi és szellemi javával -, amennyiben nemcsak évenként szokott egyházi látogatásban, istentiszteletben, s úrvacsorában részesíttetnek, hanem rendes iskoláik alapításához az anyaközség 8 hold legjobb minőségű szántófölddel, 2 hold temetővel és kerttel, iskolaépület minden anyag szereivel s egyéb segedelemmel is járult, mihez képest az anyaegyház s szanki leánya közt a kétoldalú kötelezettségi és javadalmi viszony világosan fennáll, nem feledve végre, 136 FORCZEK Zoltán 1977.43-44. 131 BÁLINT Sándor 1974-75, 2. 222. 61
