Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)

I. A történelem sodrában - A falu gazdálkodása, községfejlesztés

Az útviszonyokkal és azok építésének gondjaival gyakran foglalkozott az elöljáróság. Az 1892. szeptember 4-i közgyűlésen községi jegyző előterjeszti, hogy „...az itteni 8600 hold területet képező közbirtokok felosztása következtében mezei gazdászatunk új, nagyobb mérvű fejlődés stádiumába lépett, a termények piaczra szállítása ... elodázhatatlan szükségessé teszi a közlekedési utaknak megfelelő kijavítását. E község tudatával bír annak, hogy közönségének elárusító piaczát és forspontját képező Félegyháza városhoz vezető egyedüli, úgynevezett Félegyháza-halasi útvonalnak jókarba helyezése terményárú forgalmunkra menynyire fontos, éppen ezért részint maga erejéből, részint pedig a vármegye törvényhatóságától nyert évi segély összegből ezen Szánk és Jászszentlászló határain keresztül vonuló utat agyag burkolattal kijavította, s olyan karba helyezte, hogy azon az árú és fuvarozási forgalom a legkönnyebb módon eszközölhető egészen a félegyházi határ széléig. Innen azonban beljebb, s különösen a szőlők innenső tájékán annyira rossz és feneketlen homokkal borított, hogy azon a terhes kocsiknak, szekereknek közlekedniük teljes képtelenség.” A képviselő- testület kéri Félegyháza város tanácsát, hogy a kifogásolt útszakaszt megjavítsák és agyag burkolattal fedjék. A kérelem kedvezőbb elbírálása céljából elmondják, hogy „A félegyházi piaczra járni szokott terményező közönség borzadva gondol ez útvonalra és kénytelen inkább a valamivel távolabb eső, de jobb útvonallal bíró Halas város piaczát árúi elárusítása végett felkeresni.”118

Szánknak és Móricgátnak közúti összeköttetése Halassal egyáltalán nem volt. Nagyrészt homokos, járhatatlan dűlőútjai semmiféle termény szállítását nem tették lehetővé. Sérelmezte is a képviselő-testület, hogy ennek ellenére a községet a halasi mérleg-hitelesítő számára fizetendő költség-hozzájárulásra kötelezték.119 Sürgető feladat volt a piachelyekkel való kapcsolat megteremtése azért is, mert Szánknak sem piaca, sem vásártartási joga nem volt.

Mindezen erőfeszítések ellenére még a XX. század első évtizedeiben is a falu megközelítését egyik felől homokos, másik felől ingoványos utak nehezítették. Szilárd burkolatú közút és vasút építését az első világháború nem tette lehetővé. Mind a Szank-Kiskunmajsa közút, mind a Kecskemét-Kiskunmajsa gazdasági vasút (kisvasút) építése hosszas tárgyalások és előkészítés után csak 1927-ben kezdődhetett el. A vasút már a következő évben el is készült, s az útépítéshez szükséges kőanyag vasúton történő odaszállításával nagyban segítette a közutak építését. A Jászszentlászló-Móricgát puszta 7 km-es bekötő útjának munkái 1937-ben kezdődtek. Ezek tették lehetővé, hogy a község végre bekapcsolódhatott a szélesebb körű gazdasági élet vérkeringésébe.120

Hogy a község a hasonló nagyságú, korábbi településekhez felzárkózzon a közintézmények megteremtése volt az elöljáróság célkitűzése, s egyben az egész118 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1892. szeptember 4. BL.

119 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1893. július 16. BL.

120 FORCZEK Zoltán 1977. 52-53.

53