Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)

I. A történelem sodrában - A tanyásgazdálkodás útján

kel ellopatta a kölcsönadott ökröket, azok áráért pedig perelni kezdte Répást. Az esetet soha nem hozták nyilvánosságra, de annak híre kiszivárgott és a történtekről mindenki tudomást szerzett.112

A szanki tanácsjegyzőkönyvek gyakran hírt adnak a mások jogtalan megkárosításának eseteiről, vagy csak a rendbontásokkal, zavart keltő magatartással gyanúsítható, a közösségbe beilleszkedni nem tudó lakosokról.

„Lajos József községünkben bír 13 hold, 66 négyszögöl földdel, lak- és melléképületekkel, melynek hozzávetőleges becsértéke 1500 Ft. Nevezett általunk mint folyton perlekedő, szomszédaival torzsalkodó egyénnek ismertetik. Alaptalan vádaskodás miatt már két ízben volt a vármegye törvényhatósága által, vizsgálati költségek megtérítésében jogerős határozattal marasztalva.” (1891. április 15.)

„Horváth Tömlő Imre e községbeli illetőségű juhásznak semmiféle vagyona nincsen. Általa bírt 2 láncz szőlő és lakház kiskorú gyermeke tulajdonát képezi. Nevezett általunk gyanús egyénnek ismertetik, ki már tolvajlása miatt büntetve is volt.” (1891. április 17.)

„Rokolya Bálint magaviseleté gyanús s elfajult, tudomásunkkal büntetve nem volt, de általunk mint rossz szándékú, az apai háztól is elűzött csavargónak ismertetik.” (1891. szeptember 30.)

„Förgeteg Ferenc erkölcsi magaviseleté veszélyes, a közbátorságot és vagyonbiztonságot fenyegető magaviseletét tanúsított. Birkák tolvajlása miatt félegyházi kir. járásbíróságnál 1888. évben vizsgálati fogságot, évekkel ezelőtt állítólag tolvajlása miatt Szegeden 1,5 évi rabságot töltött.” (1892. július 15.)

Maga a község képviselő-testülete is látta, hogy a magán- és közvagyon megőrzését célzó intézkedései nagyrészt eredménytelenek maradtak. Hathatósabb állami támogatás, rendfenntartó erők igénybe vétele nélkül a gazdák, különösen a tanyai lakosság, magára vagy csak házőrző kutyáira volt utalva. A képviselő- testület az ekkor kihirdetett ebadó rendeletet bírálva mondja: „A szabályrendelet ... megfeledkezni látszik azon községek specziális helyzetének figyelembe vételéről, melyek szétszórtan építvék, tulajdonkép csak pusztát képeznek, mely községeket, mint Szánk községet is 150 000 hold beépítetlen puszta s erdő területek környezik, hol a vagyoni közbiztonságot leginkább veszélyeztető nyájpásztorok százával laknak, s hogy a tanyasi s pusztai birtokosok a gyakori tolvajlásoktól védekezhessenek, kénytelenek nem egy vagy két, hanem öt-hat jó kutyát tartani, mert bizonyos az, s tapasztalásból állíthatjuk, hogy amely tanyán jó házőrző ebek tartatnak, ott a tolvajlások alig fordulnak elő. Mezei gazdák tanyasi, pusztai birtokosok és nyájpásztorok három-négy kutya tartása nélkül a tolvajlások ellen éppen nem védekezhetnek, magános kutya pedig a tanyában vagy nyájaknál meg sem marad, hanem elkóborol, többnyire pedig ellustul, megszelídül s a célra használhatatlanná válik.” Kéri a képviselő-testület, hogy a pusztákon tartott ku112 Adatközlő: Süli Csontos Vince. Szánk, született: 1862.

48