Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Falu a pusztában
A falutelepülés helyét először az 1892. évre adták bérbe árverés útján a legtöbbet ígérő bérlőknek. A kedvezőtlen időjárás és a rossz termés miatt a bérletet a következő évre többen nem újították meg, az így felszabadult földekre árveréssel új bérlőket fogadtak.91 Takács János adatközlőnk apja idők során több telket vásárolt. Az elsőt 1899-ben 38 forintért, a másodikat 1906-ban 75 forintért. Építkezni csak 1911-ben kezdett, s 3 év múlva költözhetett be az új házba. A falakhoz a vályogot a telken vetette, másfél-két méter mélyről termelte ki hozzá az agyagot. Az építkezés megkezdéséig a házhelyeken rozsot termesztett, egy telken 10 q rozs is megtermett Ezek a földek legelőnek alkalmatlanok voltak, mert a magas, homokos, ritka talajt a szél könnyen megbontotta, a rozzsal pedig sikerült azt megkötni. Mikor a telkeket a vevők megvették, belső végét gyakran szőlővel telepítették be, az utca felőli részét majd a lakóház foglalta el. Ha valaki telket akart, ősszel vagy tavasszal vette meg, amikor a föld még nem volt bevetve. A falu kiépülésének első szakasza mintegy 10 évig tartott. Először a délkeleti oldal épült fel. Az első ház a halasi úton, a darálómalom melletti Tóth József-féle ház, a második a későbbi Bacsó János kovács, a harmadik a mai Kossuth u. 9. számú, Mészáros Istvánná háza volt. A három házzal egy időben a leendő falu helyén voltak még gunyhók. Ezeket a földbe ásva, a szelement tartó ágassal, padlás nélkül építették. Tetejére homokot hánytak. Ezekben a gunyhók- ban laktak is, közülük adatközlőnk egy Kuczó nevű családra emlékezett. 400 öl földjük volt a gunyhó körül, annak jövedelméből, meg napszámból éltek. A házhelyek kimérése után a betelepülés és építkezés folyamatos volt és az 1930-as évekig tartott. Droppa Antal tanító, aki 1924-ben került a faluba, igen élénk érdeklődést mutatott a község múltjával kapcsolatban. Elmondta, hogy az 1920-as években az új faluban még igen szétszórtan voltak a házak. A mai főutcán az első ház a Viglásié volt, mellette a Rékasi család háza, majd két üres telek következett, azután Kócsó István kőműves háza, e mellett Kócsó János lakott. Itt négy üres telek után a Zelei-ház, a plébánia épülete és az iskola volt soron. Ismét üres telek után a Zaka-ház következett a malommal, majd a község központjában a tér, a községháza és a református templom a parókiával, majd megint öt üres telek, azután Takács János és Rigó Ferenc háza. Megint két üres telek után egy nádas viskó volt az utolsó ház. A faluhely többi telke még beépítetlen volt. A másik oldalon az első ház után Juhász József lakott, majd egy orosz hadifogoly háza következett, amit három üres telek követett. A tanyákról behúzódott szegény nép, ha anyagilag olyan helyzetbe került, hogy a faluba jöhetett, az óvodától feljebb vásárolt telkeket mindkét oldalon és ott építkezett. Ezek a telkek egyházi és községi szétosztásra hagyott javadalmak voltak, amelyeket olcsón lehetett megszerezni. Az 1930-as években egy telek itt 91 Közgyűlési jegyzőkönyvek Szánk, 1892. szeptember 4. BL. 37
