Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Falu a pusztában
erről is régóta folytak, s a várható eseményeket a falu helyének kijelölésekor figyelembe kellett venni. A képviselő-testület a határfelosztás ügyében lefolytatandó tárgyalásra 1891 májusában Kunszentmiklósra küldte Rácz Ferenc akkori községi bírót és ifj. László János tanácsnokot azzal a megbízással, hogy „a község által falutelepülési hely céljára vásárolt területnek a szanki református egyházi imaház és a Halas-félegyházi országút közötti részét, a szanki birtokosok által községjegyzői javadalmazásra adott 12 kát. hold területnek, valamint az iskolai és egyházi alapokra szolgáló területnek a szanki városmajor földbőli részét, esetleg pedig a református imaháztól felfelé, Kisszank felőli részét és végül a szanki közös temető kibővítésére a temető melletti 2 holdnyi részét, nemkülönben a vályoghordási helyek kijelölését eszközöljék. Az így közös célra kijelölt területek nem kerülnének kiosztásra.”83 A képviselő-testület a falutelepülési hely megvásárlására 3500 forint kölcsönt vett fel 10 éves időtartamra évi 6%-os kamattal a félegyházi takarékpénztártól. A területet a kunszentmiklósi közbirtokosságtól vásárolta meg. A felvett összeget a házhelyek eladásából, illetve haszonbérbe adásának befolyó jövedelméből kívánta törleszteni.84 A falu helyének térképét és felosztásának tervét a képviselő-testület megbízásából Bogyó János tanító készítette el. A megbízás az utcák kijelölésére és a házhelyek értékbecslésére is kiterjedt.85 Az itt lakók, illetve leszármazottaik emlékezete szerint a munkában részt vett Kőszegi Antal tanító is, aki az 1890-es évek elején került Szánkra. A megvásárlásra ajánlott telkeket 4 csoportra osztották. A belterületen 160-, az I. osztályban 140-, a II. osztályban 120-, a III. osztályban 100 forint volt azok ára. Az elkészült munkálatokért a képviselő-testület 50 forint tiszteletdíjat szavazott meg Bogyó János tanítónak azzal a megjegyzéssel, hogy ha mérnökkel kellett volna a munkát elvégeztetni, 200 forintba került volna. A telkek árát az 1890-es évek végén két ízben is emelték, mivel a környéken lévő földek ára is emelkedett.86 Szánk község önállóságát az anyaközségtől, Kunszentmiklóstól történt elszakadásával 1874-ben nyerte el. Az 1893. szeptember 17-i közgyűlési határozat szerint a község hivatalos pecsétjének szövege: Szánk község pecsétje, 1874.87 Ekkor önálló községgé alakult, de a terület fölötti intézkedési és ellenőrzési jogköre a puszta teljes felosztásáig nem volt teljes, mert a kunszentmiklósi közbirtokosság a legelőket továbbra is a korábbi gyakorlat szerint használta, s a közös tulajdonban lévő pusztarészek határhasználati szokásait az új község elöljáróságának tiszteletben kellett tartani. Az anyaközség az elválásba nehezen egyezett bele, „...Szánk olyan állapotban lett önálló község, hogy nem volt egy talpalatnyi 83 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1891. május 25. BL. 84 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1891. május 30. BL. 85 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1891. június 6. BL. 86 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1892. július 10. BL. 87 A bélyegző lenyomatát közli FORCZEK Zoltán 1977. 40-41. 35
