Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Tanyák népe
ő a hegyről Bodoglár felé futott, s a kecskeméti törvényszolga illetőségi területén túl arra nem követhette, csak e szavakkal figyelmeztette: - Köszönd annak, hogy magad földjére szaladtál, mert majd megtanítanálak.69 Hasonló határmegállapító helyszíni szemléket és határperes eljárásokat említ Tálasi István. Majsa és Kunszentmiklós között 1724-ben folyt határvitában egy „jeles” fának volt perdöntő szerepe, ahova a gazdák a pásztorok számára mindig az élelmet szállították, s az szanki területen állt. 1746-ban a Majsa- Bodoglár-Szank közötti határperben egy nagy nyárfa jelezte a határt, amely azonban az egyik tanú vallomása szerint már majsai területen volt. Ugyanez évben Szívós János 96 éves csikóst és Kara János 98 éves volt gulyást hallgatták ki a szanki határ egyik vitatott szakaszának hiteles megállapítása és újbóli megjelölése céljából. 1791-ben határjárás alkalmával Kis Geczi számadó juhász volt bojtárja a Majsa-Bodoglár-Szank közötti újabb határperben vallotta, hogy gazdája a helységek határainak találkozásánál ostorral megverte mondván: „...itt szabad még Majsának és Szánknak határi és tudd megjövendőben, hogy ez Szög határ.”70 A puszták földrajzi neveinek összegyűjtése nem szerepelt terveinkben. Ennek a munkának az elvégzése sok időt igénylő, fáradtságos, de igen hasznos volna. Szánkon többek között a következő régi dűlőnevekkel találkoztunk: Szőlőhegy, Csárdaszék, Kápolna-dűlő, Kőkút, Csücskő, Messzelátó, Kiszsombós, Piócás, Bánó, Burján, Virágos, Bundás, Hármas, Kis asszony-dűlő. Móricgáton: Sziget, Baromjárás, (talán ezzel azonos: Ökörcsorda-járás), Báránylegeltető (Pitricsom). TANYÁK NÉPE Az elpusztult középkori falvak határain a XVI-XVII. században voltak olyan állattartó, jószágteleltető szállások és olyan kezdetleges, időszakos használatra szánt építmények, amelyeket az utókor nemzedékei gyakran a későbbi tanyák őseinek tekintettek. A XVIII-XIX. századi tanyákról alkotott ismereteink szerint a földművelés együtt járt ugyan az állattenyésztéssel, sőt különösen a tanyarendszer kialakulásának kezdeti időszakában a mezőgazdálkodás mellett az állattartás kapott túlnyomó szerepet, a tanyák mégis a szántóföldi művelésre fogott, egyéni tulajdonban lévő szántóföldeken jöttek létre. A félnomád pásztorkodó életformából ismert jellegzetes állattartó, jószágteleltető szállásokat a tanyatelepülésektől éppen a tanyáknak a földművelő gazdálkodásban megmutatkozó elsődleges szerepe különbözteti meg. Az alföldi tanyarendszer kialakulásának folyamatát részletesebben és leghitelesebben Szabó István kutatásaiból ismerjük. Már kialakulásuk kezdeti fokán meg kell különböztetni a földművelést szolgáló külső szórványtelepülések gyak69 MÉSZÖLY Gedeon 1944. 1-7. 70 TÁLASI István 1977. 178-179. 180-181. 26
