Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)

I. A történelem sodrában - Élet a pusztán

szükséges tennivalókat, akik általában csak időszakosan telepedtek meg a pusztákon. Rajtuk kívül mind Szánkon, mind Móricgáton csak néhány pásztorcsaláddal találkozunk, a szintén időszakosan kinttartózkodó pusztacsőszökkel együtt. 63 Móricgáton már a korai részleges felosztások előtt is voltak szántóföldek a későbbi tanyasoron, de nem lehetett sok, mivel a pásztorok számára mindig Lac- házáról hordta az élelmet a könyérgazda.64 A század közepétől kezdve egyre több olyan adattal találkozunk, amelyek a puszta életével kapcsolatos eseményekre, az állattartás és földművelés közötti átmeneti időszak életforma változásaira, a puszta fokozatos benépesülésére és a faluközösség kialakulásának már mutatkozó kezdeteire utalnak. Móricgáton 1858-ban a baromjárás területén két kutat ástak, amelyek falát téglából rakták, fenyő „rovattal” (kútkávával) látták el. 1854-ből és 1858-ból a móricgáti csárda árendásairól és bérleti díjairól értesülünk. 1858-ban Lukács Sándor móricgáti lakos malomépítés céljára 3 hold földet vásárolt a lacházi tanács jóváhagyásával, ugyanebben az évben pusztabíró Józan Antal 30 kát. holdat kapott a malom melletti „hátas” földekből, s kérte a temető melletti kaszálót is, hogy ebből a gazdaság jószágait eltarthassa. Ezek ellenében köteles volt a városi küldöttségeket „tisztességes” étellel és itallal, lovait abrakkal ellátni. Szintén 1858-ban a szanki pusztaház részére két keményfa ágy megvásárlására adott engedélyt a kunszentmiklósi főbíró, 6 forint 15 krajcár értékben.65 1856-ban Beczkó bérlő 3 öl széles és 7 öl hosszú, két szoba-konyhás házat épített Szánkon Kunszentmiklós fájából 23 szál nyár és 900 kéve nád ellenében, a város számára. Ugyanebben az évben a szanki erdő egy szakaszát kitermelték, s a fát árverésen értékesítették. A Szánk határában 1871-ben ültetett erdőből rozsét adtak el, 350 kéve rőzséből pedig a temetőt kerítették el, mivel azt a pap saját disznóinak legelőjéül használta. Az 1870-es években a kunszentmiklósi tanács- jegyzőkönyv szanki lakosokról tudósít, akiknek megbüntetését kérik tilosban való legeltetés miatt. 1871-ben miniszteri rendelet írta elő a határban elburjánzott szerbtövis irtását. E célból felmérették Szánk futóhomok területeit. A felmérést végző mérnöknek a városmajor hivatalos szobájában adtak szállást.66 A pusztákon időszakosan kint tartózkodó és ott földművelő gazdálkodást is folytató redemptus birtokosok „kétlakiságát” mutatja, hogy az 1869 és 1873 közötti években több szanki lakos fizetett Kunszentmiklóson legelőadót. 1875-ben Kunszentmiklós pusztái között már Szánkót nem említik.67 A puszták területének nagysága az egyes felmérések alkalmával némileg változó eredménnyel járt. Szánk területe 1802-ben 13 000 kát. hold, Móricgáté pedig 5800 kát. hold volt. Nagyjából ugyanezeket az adatokat találjuk a század közepén, 1854-ben is. 1900-ban a két puszta területét 18 720 kát. holdban határozták meg. Ez az eltérés

63 JANÓ Ákos 1977. 77.

64 Adatközlő: Gál Miklós. Móricgát, született: 1874.

65 Tóth József levélbeni közlése Dobos Károly ref. lelkész részére 1957-ben. SzREI.

66 Kunszentmiklósi iratok. BL.

67 Kunszentmiklósi iratok. BL.

24