Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)

I. A történelem sodrában - Elzálogosítás és redempció

ségek, falvak és puszták lakossága, mint jobbágynép, a Német Lovagrend fennhatósága alá került.33

Lipót császár és a Lovagrend között kötött adásvételi szerződést „adomány- levél” formájában szerkesztették meg. Ez felsorolja az „eladományozott” helységeket, mind a lakott, mind az elhagyott falvakat és pusztákat „bármily összes járandóságaikkal és hasznaikkal, tudniillik szántható, művelt és parlag földekkel, rétekkel, legelőkkel, rónákkal, kaszálókkal, kertekkel, gyümölcsösökkel, erdőkkel, ligetekkel, tövises cserjésekkel, berkekkel, irtásokkal, hegyekkel, halmokkal, szőlőkkel, folyókkal, vizekkel, halászó helyekkel, halastavakkal, malmokkal, általában tehát bármilyen néven nevezendő illetékes hasznaik, jövedelmeik és tarto- zandóságaik egyetemével, a nevezett helyeknek jogos és régóta olyanoknak ismert, hozzájuk tartozó igazi határdombjaik és ősi határvonalaik között, teljes uralommal és mindazon joggal, mely mint a magyarok törvényes királyi felségét megillet, vagy bármi módon most vagy a jövőben megillethet ... (itt a földesúri jogok, haszonvételi jogcímek hosszú felsorolása következik) örök joggal, visszavonhatatlan tulajdonul adtuk, adományoztuk és átadtuk.” (Keltezés: 1702. már- czius havának 22. napján.) A kiskunsági helységek és puszták felsorolásában szerepel puszta Sánk és puszta Móricz Gathya.34

A Lovagrend által az uralkodónak fizetett 500 000 rhénes forintból az ország pénztárába semmi nem folyt be. Ez az összeg Magyarország évi bevételeinek több mint negyedrésze volt. Hogy hova lett, s mire használta fel az uralkodó, annak semmi nyoma nem maradt.35 A Német Lovagrend fennhatósága annyiban különbözött a magánföldesűri alávetettségtől, hogy a más területeken szokásos jobbágyszolgáltatásokat (úrbéri dica, kilenced, hegyvám, robotterhek, katonaállítási kötelezettség, stb.) nem természetben, hanem évi egy összegben, kezdetben 25 000 forintban kellett a Lovagrend részére „haszonbér” címén teljesíteni.36

A Jászkun Kerület eladását megelőző években felbecsülték a kerületekhez tartozó pusztabirtokok értékét. Ezt elsősorban határbejárások során tapasztalt területi kiterjedés alapján végezték. A puszták ingatlanértékét rajnai forintban (rhénes forint) határozták meg. Területük azután másfél évszázad alatt nem sokat változtak. Egy rajnai forint becsértéknek általában három kát. holdnyi pusztabirtok felelt meg. Szánk területe 11 520 kát hold, becsértéke 3840 forint, áren- dája 192 forint volt. Móricgát 10 440 kát. holdja becsértékét 3480 forintban, árendáját pedig 174 forintban állapították meg.37

Már 1702-ben a zálogbirtokos Német Lovagrend 16 pusztát adott bérbe Kecskemétnek, köztük Szánkót és Móricgátot is. Szánknak 240, Móricgátnak

33 KELE József 1903. 19-20.

34 KELE József 1903. 17.

35 HALÁSZ Géza-JANÓ Ákos 1965. 50.

36 KISS József 1973. 398-403. Szánk területe kissé alábecsültnek, Móricgáté viszont túlbecsültnek látszik. Ezt mutatja a két puszta becsértékének különbsége.

37 HORNYIK János 1927. 54-60.

17