Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kürti László–Papp Klára: „Már az ember állatnak van számítva” – ifj. Kónya Pál (1899–1918) első világháborús naplója
Kürti László - Papp Klára módja, a beszámoló jellege és stílusa milyen értékelhető információt szolgáltat.4 Mindezen információkkal egy napló társadalomtörténeti forrásként gazdagítja a múltat, miután a szokásos történeti ismereteinket kiegészíti azzal, hogy pléldául mit ettek, miféle társasági kapcsolatokat ápoltak. Minőségi többlettudásról van szó valójában, hiszen általa fény derülhet arra, hogy mit jelentett a valamikori világ az egykori szereplők vagy átélők számára, milyen sokféle tapasztalat keletkezett erről a valamikori emberi világmindenségről. A történelem ez által sokhangúvá, a többség történelmévé válik.5 Wolfgang Kaschuba szerint a mikrotör- téneti kutatásokban a megélt történelem, a mindennapok történetének vizsgálata fontos.6 Nem kétséges az, hogy az itt tárgyalt első világháborús naplóban is a résztvevő által lejegyzett eseményeknek lehet az olvasó a tanúja. Az ilyen miniatűr és egyéni „intenzív" események összességéből bontakozik ki a háborús cselekmény egy szelete. Éppen ezért érdekes Hoppál Mihály és Küllős Imola tanulmánya, amelyben többek között szó van a 20. századi parasztönéletrajzok jellemzőiről. Szerintük a paraszti írásbeliség „műfaja" a parasztönéletrajz, amelynek tartalmi és szerkezeti vonásai kapcsán megjegyzik, hogy az önéletrajzok írói a legszívesebben és a legaprólékosabban gyermek- és ifjúkorukról, valamint katonéveikről számolnak be. Generációnként különböző az, hogy az első vagy a második világháború áll-e önéletírásuk középpontjában. Sajátosságuk ezeknek az írásoknak, hogy hőseik a legszemélyesebb kapcsolataikról: a szerelemről, a családról, a barátokról igen szűkszavúan emlékeznek meg.7 A napló, mint kéziratos könyvecske, többféle szöveget rejt magában, a katonaság mindennapi életétől a pénzügyi helyzetig, a dalok lejegyzéséig mindent megtalálhatunk benne. A hangsúly a szöveg tartalmán van, s ezért a nótaszövegek, a szóbeli hagyomány mellett a kéziratos könyvek írásos hagyományemlékeknek tekinthetők. Forrá4 Az emlékezet és a naplók történeti antropológiai elméleteiről ír például GYÁNI Gábor 2000, RICOEUR, Paul 1999 5 GYÁNI Gábor 2000152. 6 KASCHUBA, Wolfgang 2004182-183. 7 HOPPÁL Mihály - KÜLLŐS Imola 1972 290. sül szolgálnak szerzőjük szellemi életéhez. Mindezek fényében érdemes olvasni a rövid Kónya-naplót. A Kónya-napló és sok más világháborús napló, a katonáskodás hónapjait mutatja be - autográf kézirat.8 A narratívák, sok élménnyel és a háború kegyetlen megpróbáltatásaival, időnként az események későbbi időpontban, néhány napos eltolódással, visszaemlékezésként őrződtek meg. Ezekben a naplójellegű kéziratos füzetekben az író az eseményeket megpróbálja naponta, időrendi pontossággal megörökíteni. Az első világháborús naplók az eseményeket a résztvevő szemszögéből rögzítik, jól tükrözve az egyén szubjektív véleményét, a magyar közkatona háborúról alkotott állásfoglalását.9 Nincs ez másként Kónya Pál naplója esetében sem, a baka mérhetetlen szenvedései tárulnak elénk, és nem túlzás, ha azt valljuk: maga írta történelmét, egyéni látásmóddal, a mindennapi nehézségek és kudarcok ellenére őszintén. Kónya Pál cselekvő résztvevője volt az általa lejegyzett eseményeknek. Ez speciális, népi, illetve katonai szakszavai használatában figyelhető meg.10 Arató Jenő naplójában például megjegyzi azt, hogy mivel a k.u.k. hadsereg kiképzési nyelve német volt, ám legtöbbször ők maguk sem ismerték a német szavak magyar megfelelőjét.11 A naplók nyelvezete régies.12 A kor helyesírásának megfelelően a c betű helyett cz-t használ Kónya Pál: például „Ma kaptam meg az első csomagot amely még a régi czimre volt küldve és egy fiú hozta fel Tezzé-be. Nagyon jót falatoztam belőle és jó volt a jó hazai czigaretta." De más szavaknál is ez található (arcz, franczia, 8 BARNA Gábor 2003 44. 9 Lásd például a katonanaplókat, MARTIN Kornél 2001, SZILI Ferenc 1995. Egy nemrég megjelent tanulmányunkban közöltük Kecskés József első világháborús naplóját. KÜRTI László - PAPP Klára 2016 10 A napló német s katonai kifejezései: ablösolás (felmentés), abmars, abtret, besprechung („az esti bespre- chung után"), dekung, diviziókomandó, farkasvermek, forstellung, gewalt mars, haupotpost, inspec- tió(s), korpskomandó, lohnung, maródi (Kiss zászlóst elvitték, mint maródit, 1915. ápr. 26.), menági geld (zsoldpénz ennivalóra), ordonance, rast (pihenés, pihenő), kurze rast, reservében (tartalékban), rüstung umgengen, schiessen s Iádén Stellung, Tag wache, Vergatterung, vorbeimars. 11 ARATÓ Jenő é. n. 3. 12 Ld. ARATÓ Jenő é. n., KOCSIS Gyula 1995 218
