Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Módszertan - Gulyás Gergely: „A fa fellobbant, a szén szerteszállt…” – Szakmai megnyitó
Gulyás Gergely dött minden ellen, ami a nyugati civilizációt lényegében meghatározza, és küzdött minden ellen, aminek csak a legkisebb köze is volt a szabadsághoz. A kommunista rendszer egyik legnagyobb paradoxona, hogy amíg azt hirdette, a nép érdekében cselekszik, a legnagyobb ellenségei mindig azok voltak, akik rendíthetetlen tartással álltak hazájuk és népük mellett minden időben. Nem véletlen, hogy a kommunista rendszer félelmében olyanokat - mint Mind- szenty bíboros, aki ismerve a kommunista ideológia minden becsapását - mondvacsinált okokkal letartóztatták, pusztán azért, mert rendíthetetlenül állt ki egyházáért és hazájáért. Ahogy Mindszenty tartását próbálták megtörni az Andrássy út 60 szadista pribékjei, úgy a kommunista vezetők ugyanezt próbálták véghezvinni az egész nemzet tartásával, öntudatával. Ebben a korban, amikor a „jobb a békesség" túlélési ösztön által diktált jelszava által vezérelve a legtöbben elkezdtek a fennálló elnyomó rendszer által kényszerített rendhez idomulni, voltak olyanok, mint Szobonya Zoltán, akik igazak tudtak maradni. Ady szerint „legkülönb ember, aki bátor. S csak egy különb van, aki: bátrabb". Szobonya Zoltán is bátor ember volt. Vállalta az elbocsátást, amikor az egyházi iskolák államosítása ellen nyíltan szavazott, és vállalta a kommunisták megtorlásának veszélyét akkor is, amikor az akkor épp meghurcolt kulákoknak segített ügyeik intézésében vagy a politikai perekben védte a rendszer által ellenségnek bélyegzetteket. Jutalma a kitelepítés lett. Szobonya Zoltán egyike volt annak a sok száz és ezer embernek, akik a Rákosi vezette elnyomás idején nemzetük és hazájuk iránti szeretetből mindent kockára tettek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Illyés Gyula írja: „Ha megvizsgáljuk a magyar lelki tulajdonságait, valamennyi alján a szabadság szeretetét leljük." Nincs meghatározóbb, elemibb és szebb példája Illyés megállapításának, mint 1956 magyar forradalma és szabadságharca. A szabadságszeretetet történelmi örökségként kapó magyar nemzet nem volt képes tovább eltűrni, hogy idegen megszállók által rákényszerített kommunista zsarnokok uralkodjanak felette. Az akkorra majd egy évtizedes kommunista hatalmat elsöprő erővel törölte el 1956 magyar forradalma. Hatvan évvel ezelőtt a magyar nemzet megmutatta a nagyvilágnak, hogy a szabadságot nem lehet gúzsba kötni. Hatvan évvel ezelőtt a magyarok megmutatták, hogy nem számít mily nagy hatalom, mily sok tank és mily nagy katonai erő áll is velünk szemben, a nemzet szabadságáért képesek vagyunk bármilyen áldozatra, ha kell, legnagyobb kincsünket, életünket is fel tudjuk azért áldozni. Hatvan évvel ezelőtt elemi erővel tört fel a magyarságból az a büszke szabadságvágy, ami Szent Istvántól Rákóczin át Kossuthig vezérfonalként húzódott végig történelmünkön. Hatvan évvel ezelőtt bebizonyosodott, hogy igaza van Illyés Gyulának, amikor azt írja, hogy a magyarság „a szabadság népe". Ha a szabadság forog kockán, akkor az ismét tartást és bátorságot ad a nemzetnek ahhoz, hogy akár még a szovjet tankok ellenében is megvédelmezze azt. Hatvan évvel ezelőtt, 1956-ban Budapestről, a Műszaki Egyetemről kiindulva az egész országon végigsöpört Debrecenen, Miskolcon át egészen Kecskemétig, Jánoshalmáig és Mélykútig az a hihetetlen, a szabadságvágy által hajtott forradalmi erő, amely egyedül volt képes arra, hogy még ha csak két hétre is, de elsöpörje az elnyomókat. 1956 azon két hetében, október 23. és november 4. között a szabadság Szentlélek gyanánt szállt az országra, mindenkinek bátorságot adva, aki érte harcolt. Ahogy a Timóteus levél is írja: „Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét." A pesti srácok, Nagy Imre, Mansfeld Péter, Pongrácz Gergely, Wittner Mária mellett nem szabad megfeledkeznünk az olyan hősökről sem, mint Szobonya Zoltán, aki saját településén vált a forradalom vezetőjévé, és akinek helytállása nélkül nem maradhatott volna igaz és tiszta 1956 magyar forradalma, megakadályozva a bosszút és a mészárlást. 1956- ban mindenki tudta és tette a dolgát, amit a haza megkövetelt azért, hogy újból szabad lehessen. 298
