Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Módszertan - Hajagos Csaba: „A fa fellobbant, a szén szerteszállt…” A Kecskeméti Katona József Múzeum emlékkiállítása az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára

Hajagos Csaba ról Hohn Jenő eltávolítja a vörös csillagot és a Rákosi-címert) bemutató 3X6 méter nagysá­gú mesh-háló. A homlokzat megvilágítását a Polar Stúdió Kft. társadalmi munkában való­sította meg. A bejárattól a tanácsteremig vezető folyo­són került bemutatásra a kommunista propa­ganda plakátgyűjteménye, ennek megvilágí­tását - új fényforrások beépítésével - a kivite­lező végezte. Az Érseki Helynökség épülete egy, a kiállí­tás megépítéséig használatban lévő, különbö­ző egyházi rendezvényeknek helyet adó he­lyiség, amelyben a két - kiállítás és emlékszo­ba megépítésének céljaira kiválasztott - terem (tanácsterem, illetve a kecskeméti cserkészek klubszobája) volt. A 65 m2 nagyságú tanácsterem kiállítótér­ré alakításának egyik fontos eleme volt, hogy a rózsaszínre festett falakat szürke árnyalatra módosítottuk, a nyílászárókat gipszkartonnal fedtük el a természetes fény megszüntetésé­nek céljából, hogy a vitrinek, az enteriőrök és a tablók megvilágítását megfelelően meg tud­juk valósítani. A két helyiséget korábban beépített szek­rénysor választotta el, melynek lebontása után komoly burkolási munkálatokat kellett elvégezni. A nagyteremben elhelyezett két enteriőr megvilágításához új reflektor fényforrások, valamint a vitrinek fényforrásainak üzemelte­téséhez új kapcsolók és konnektorok kerültek beépítésre. A tanácsteremből nyíló 30 m2 területű iro­dahelyiségben a kivitelező gipszkarton elemek felhasználásával a teret négy részre osztotta, ahol Szobonya Zoltán életútjának egyes állo­másait terveztük bemutatni. Az álmennyezet és a pincebörtön szintcsökkenését szimuláló kiállítótérben beépítésre került négy darab vi­lágítótest. A padló parkettaburkolatát részben megőriztük, a pincebörtön-egységben pedig szigetelés használatával adtuk vissza a betono­zott felület hatását. Szobonya Zoltán dolgozó- szobájának metszetét tapétázott fal és dobogó­ra elhelyezett használati tárgyai mutatták be. A vallatóegységben a gipszkarton falra fe­hér csempeburkolatot készítettünk, amely az egység tükrös kézmosó melletti falfelületén helyezkedett el. A börtöncellában vágott téglaburkolatot alkalmaztunk, emellett beépítettünk egy ko­vácsoltvas-rácsot, amely a cella ablaknyílását szimulálta. Ebben az egységben mutattuk be a börtönben fogvatartott rab étkezéssel, alvással összefüggő életkörülményeit. A KIÁLLÍTÁS TEMATIKÁJA 1. A történeti előzmények bemutatása a 1945-1956 közötti időszakra vonatkozó pla­kát- és röplapgyűjtemény segítségével: „föld­kérdés", választások, kollektivizálás, begyűj- tés-beszolgáltatási rendszer, munkaverseny és kulák propaganda. 2. A tanácsterem első harmadában (a te­rem ablakokkal tagolt falfelületén) nyolc tabló és három enteriőr mutatja be az 1945-1956 kö­zötti időszak jelentősebb eseményeit. Ebben a munkában segítségünkre volt a Nemzeti Em­lékezet Bizottságának kutatócsoportja. 3. A tanácsteremben kerültek bemutatásra az 1956. október 27. és november 5. között tör­tént kecskeméti események (fotók, röplapok, tárgyak, egyenruhák segítségével). További cél volt az áldozatok nevének felsorolásával egy emlékfal kialakítása. Fontos volt ezenkí­vül, hogy Budapest és a vidék kapcsolatát is hitelesen be tudjuk mutatni (élelmiszer-után­pótlás, segélyszállítmányok, röplapok). 4. A tanácsterem folyosó felőli falfelületén kerültek bemutatásra az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a felkelők és a karha­talom által használt magyar, német és orosz fegyverek típusai. 5. A tanácsteremből nyíló irodahelyiség ablak felőli részében a megtorlást bemutató büntetés-végrehajtási enteriőr készült el (cel­la, prices, büntetés-végrehajtási eszközök, rabruhák). Itt került kiállításra dr. Szabó Géza közegészségügyi orvos hagyatéka, aki részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc kispesti eseményeiben. Megtorlásként a ha­talom 20 hónapig tartó fogházbüntetésre ítél­te, amely időszak alatt - szakképzettségének megfelelően - raborvosként tevékenykedett. 1959. április 8-án amnesztiával szabadult. Ezt követően mint megbélyegzett orvos Budapes­ten nem jutott álláshoz, így 1960-ban Kecske­métre került, ahol 2012-ben bekövetkezett ha­láláig magánrendelést folytatott. 288

Next

/
Thumbnails
Contents