Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Módszertan - Hajagos Csaba: „A fa fellobbant, a szén szerteszállt…” A Kecskeméti Katona József Múzeum emlékkiállítása az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára
Hajagos Csaba ról Hohn Jenő eltávolítja a vörös csillagot és a Rákosi-címert) bemutató 3X6 méter nagyságú mesh-háló. A homlokzat megvilágítását a Polar Stúdió Kft. társadalmi munkában valósította meg. A bejárattól a tanácsteremig vezető folyosón került bemutatásra a kommunista propaganda plakátgyűjteménye, ennek megvilágítását - új fényforrások beépítésével - a kivitelező végezte. Az Érseki Helynökség épülete egy, a kiállítás megépítéséig használatban lévő, különböző egyházi rendezvényeknek helyet adó helyiség, amelyben a két - kiállítás és emlékszoba megépítésének céljaira kiválasztott - terem (tanácsterem, illetve a kecskeméti cserkészek klubszobája) volt. A 65 m2 nagyságú tanácsterem kiállítótérré alakításának egyik fontos eleme volt, hogy a rózsaszínre festett falakat szürke árnyalatra módosítottuk, a nyílászárókat gipszkartonnal fedtük el a természetes fény megszüntetésének céljából, hogy a vitrinek, az enteriőrök és a tablók megvilágítását megfelelően meg tudjuk valósítani. A két helyiséget korábban beépített szekrénysor választotta el, melynek lebontása után komoly burkolási munkálatokat kellett elvégezni. A nagyteremben elhelyezett két enteriőr megvilágításához új reflektor fényforrások, valamint a vitrinek fényforrásainak üzemeltetéséhez új kapcsolók és konnektorok kerültek beépítésre. A tanácsteremből nyíló 30 m2 területű irodahelyiségben a kivitelező gipszkarton elemek felhasználásával a teret négy részre osztotta, ahol Szobonya Zoltán életútjának egyes állomásait terveztük bemutatni. Az álmennyezet és a pincebörtön szintcsökkenését szimuláló kiállítótérben beépítésre került négy darab világítótest. A padló parkettaburkolatát részben megőriztük, a pincebörtön-egységben pedig szigetelés használatával adtuk vissza a betonozott felület hatását. Szobonya Zoltán dolgozó- szobájának metszetét tapétázott fal és dobogóra elhelyezett használati tárgyai mutatták be. A vallatóegységben a gipszkarton falra fehér csempeburkolatot készítettünk, amely az egység tükrös kézmosó melletti falfelületén helyezkedett el. A börtöncellában vágott téglaburkolatot alkalmaztunk, emellett beépítettünk egy kovácsoltvas-rácsot, amely a cella ablaknyílását szimulálta. Ebben az egységben mutattuk be a börtönben fogvatartott rab étkezéssel, alvással összefüggő életkörülményeit. A KIÁLLÍTÁS TEMATIKÁJA 1. A történeti előzmények bemutatása a 1945-1956 közötti időszakra vonatkozó plakát- és röplapgyűjtemény segítségével: „földkérdés", választások, kollektivizálás, begyűj- tés-beszolgáltatási rendszer, munkaverseny és kulák propaganda. 2. A tanácsterem első harmadában (a terem ablakokkal tagolt falfelületén) nyolc tabló és három enteriőr mutatja be az 1945-1956 közötti időszak jelentősebb eseményeit. Ebben a munkában segítségünkre volt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatócsoportja. 3. A tanácsteremben kerültek bemutatásra az 1956. október 27. és november 5. között történt kecskeméti események (fotók, röplapok, tárgyak, egyenruhák segítségével). További cél volt az áldozatok nevének felsorolásával egy emlékfal kialakítása. Fontos volt ezenkívül, hogy Budapest és a vidék kapcsolatát is hitelesen be tudjuk mutatni (élelmiszer-utánpótlás, segélyszállítmányok, röplapok). 4. A tanácsterem folyosó felőli falfelületén kerültek bemutatásra az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a felkelők és a karhatalom által használt magyar, német és orosz fegyverek típusai. 5. A tanácsteremből nyíló irodahelyiség ablak felőli részében a megtorlást bemutató büntetés-végrehajtási enteriőr készült el (cella, prices, büntetés-végrehajtási eszközök, rabruhák). Itt került kiállításra dr. Szabó Géza közegészségügyi orvos hagyatéka, aki részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc kispesti eseményeiben. Megtorlásként a hatalom 20 hónapig tartó fogházbüntetésre ítélte, amely időszak alatt - szakképzettségének megfelelően - raborvosként tevékenykedett. 1959. április 8-án amnesztiával szabadult. Ezt követően mint megbélyegzett orvos Budapesten nem jutott álláshoz, így 1960-ban Kecskemétre került, ahol 2012-ben bekövetkezett haláláig magánrendelést folytatott. 288