Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében
Pánya István évtizedekig alaptérképnek számító kataszteri térképek elődei, helyszíni vázlatai, melyeken a szántók, rétek és egyéb telkek nagyságát és alakját gyakorlatilag szemmérték után mérték fel.5 Utóbbi pedig a II. világháború utáni első, teljes országot lefedő térképezés, melynél bizonyos helyeken a szűkös erőforrások miatt volt szükség a helyszínt ábrázoló régebbi térképek szemmérték utáni helyesbítésére.6 A felhozott példákkal azt kívántam érzékeltetni, hogy a 17. század végén, a 18. század elején dolgozó gyakorlott térképészek bizony alkothattak szemmérték után, és műveik a pontos távolság és iránymérések hiányában is szolgálhatnak valódi megfigyeléseken alapuló részletekkel. A DUNA BAJA KÖRNYÉKI MEDERVÁLTOZÁSAI A Duna ma körülbelül 1,5-2 km távolságra fekszik Baja központjától, mely nagyjából megegyezik a középkori és török kori város magterületével.7 Az írott és térképi forrásokból azonban az látszik, hogy a török kori folyó közvetlenül a város mellett haladt el (2-4. térkép). Mikor és miért vándorolt nyugatabbra a Duna medre, és mikor jött létre a város egyik mai látványossága, a Sugovica? Baja környékének 17-19. századi térképein jól látszik, hogy a lomhának tűnő, kanyargó Duna bizony rengetegszer változtatta medreit. Oldalazó felszínalakítással széles kanyarulatokat alakított ki, a hordalékból pedig szigeteket, zátonyokat épített fel, majd valamennyi idő után átrendezte azokat a mederben és az ártéren.8 Ez az átalakulás a 19. és 20. századi szabályozások után a partvédelem (sarkantyúk) kiépülésével lelassult, és lényegében meg is állt. A szűk ártérbe szorított Duna ezek után oldalirányba már nem tudott terjeszkedni, így - minthogy nem maradt más útja - a meder mélyítésébe kezdett. Évi kb. 1,5-2 cm-es ütemmel mára nagyjából 5 TÖRÖK Enikő 2014 15. 6 JANKÓ Annamária 2007143. 7 KARÁCSON Imre 1908 215-216.; PICKL, Othmar 1986 102.; KARÁCSONYI János 1924 362-363. 8 BÁRTH János 1981348.; MNL MOL S12 D13 No 0448/03; S12 D13 No 0463; S12 D13 No 0508/01; KFL.VIII.2.a. No.30.; Duna felmérés PML Pmt018/10-12; SOMOGYI Sándor 1974 27-35. 1,5 méterrel mélyebb, mint a 20. század elején volt.9 Lássunk néhány kora újkori forrást, melyek további részletekkel szolgálnak a korabeli bajai településkép körvonalazásához. Baja egyik legfontosabb török kori épületéről, a palánkvárról, más néven párkánról tudjuk, hogy a Duna partján állt. (Baja helyrajzának tárgyalásánál erről még szó lesz.) Az 1570. évi török adójegyzékben megjegyzésként szerepel, hogy a „...bajai párkánnal szemközt fekvő Duna-folyami szigetet", (azaz feltehetőleg a mai Pandúr-sziget elődjét) a vár katonái használták.101573-ban Ungnad Dávid Pozsonyból hajózott Nándorfehérvárra. Naplójában említette, hogy „.. .junius 26-kán reggeli négy órakor elhagytuk Tolnát, s ismét szép ligetek között hajóztunk. Én pedig, mielőtt a Dunának balpartján fekvő bajai erősséghez közeledtünk volna, sok malomnak közepette, hol balról megszakadnak a ligetek, predikácziót mondottam..."11 Ungnad a főág sodorvonalában lehorgonyzott hajómalmokra gondolhatott, melyek ezek szerint Bajához közel őrölték a gabonát. Fennmaradt néhány további útinapló, melyekben szűkszavúan ugyan, de említik Baját is. Verancsics Antal 1543-ban konstantinápolyi útjáról hajón tért vissza. Naplója szerint a Dunán felfelé haladt, Erdőd után hamarosan elérte Baját, amelyről megjegyezte, hogy az egriek nemrég felégették.12 1616. június 14-én Wenner Ádám Belgrad felé hajózva haladt el Baja mellett. Utóbb fel is jegyezte, hogy a bal parton fekvő város és palánk rossz állapotban volt.13 A következő adataink a 18. század elejéről valók, amikor is a Szeremle környéki határviták rendezésekor tanúkat hallgattak meg. Vallomásaikból egyebek mellett a Duna korabeli viszonyaira is fény derül. Marko Jelacsics, 77 éves bajai lakos 1731-ben elmondta, hogy „... mégh Török idejében ide Malomban járván Jankováczrul, Baja alatt volt az öregh Duná9 NAGY Judit - KISS Tímea 2016 5. 10 KÁLDY-NAGY Gyula 2008178. 11 SZALAY László 1859 222. 12 „Baja castellum nuper ab agriensi praesidio concre- matum" SZALAY László 1857 290.; Verancsics 1567-es útjáról: SZALAY László 1860 78. 13 WENNER, Adam 1622 20. „...Den 14 Sind wir mit anbrechendem Tag fortgefahren und auff den Abend ein schlecht Dorff und Palanka /Baja genandt/ zur linken Hand ligend/ erzeicht..." 98
