Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében
Cumania 28. Pánya István A DUNA SZEREPE BAJA ÉS BÁTMONOSTOR KORA ÚJKORI TÖRTÉNETÉBEN Ha rápillantunk a Baja környékét ábrázoló régi és új térképekre, láthatjuk, hogy a mai, töltések közé szorított, sarkantyúkkal és egyéb partvédelmi művekkel megszelídített Duna nem azonos évszázadokkal ezelőtti elődjével. Milyen lehetett hát akkor a 16-17. századi folyó képe? Hogyan képzelhetjük el az akkori Baját és a mellette hullámzó Dunát? Melyik Duna-ág mellett állt egykor Bátmo- nostor mezőváros? Volt-e köze a Duna akkori folyásának ahhoz, hogy a török nem Bátmo- nostoron, hanem Baján építette fel helyőrségét? Egyáltalán hogyan képzeljük el a bajai palánkvárat, és hol állhatott egykor? E kérdések megválaszolására írott (történeti és természetföldrajzi) források mellett nagyszámú térképet és térképvázlatot használtam fel. Mivel a szövegben többször hivatkozni fogok rájuk, a jelentősebbeket néhány szóban bemutatom. Rendkívül jó kidolgozású, zömében színes térképsorozatok készültek Savoyai Jenő 1697. és 1698. évi hadjáratairól.1 Előbbiek egyrészt a zentai csatába vonuló csapatok táborhelyeit, illetve magát a csatát, másrészt Savoyai boszniai hadjáratát ábrázolják. Utóbbiak pedig Savoyai bácskai hadjáratát örökítették meg. Érdekességként megjegyzem, hogy mindkét sorozaton rengeteg részletes vár-, táborhely-, sánc- és településábrázolás látható, így az erődítéseket, illetve a településeket kutatók számára is hasznos források lehetnek. Említésre érdemes még Baja vázlatos rajza 1697-ből, mely Savoyai előbb említett zentai sorozatának egyik terepi vázlata lehet.2 Kezembe került a Siklósi uradalom 1700. évi (sérült) áttekintő térképe, mely az előbbiekhez képest elnagyoltabb, de rengeteg településábrázolást, természeti jelenséget találhatunk rajta. Rajzolója ismeretlen, azon1 HIM HIM Hadi. Térképtár HIIIc 284 (I-II. kötet) és 285. 2 HIM HIM Hadt. Térképtár HIIIc no0115 037515 Baja - Lager bei den 7. Juillet 1697. ban összehasonlítva Marsigli tábornok bolognai könyvtárban őrzött térképvázlataival és a Duna-mappációval, feltételezem, hogy Fernando L. Marsigli, vagy valamely munkatársa (J. C. Müller) készíthette.3 Az említett térképek geometriai pontossága, az irányok és a távolságok megbízhatósága természetesen meg sem közelíti az újkori térképekét. Ennek legfőbb oka, hogy a korabeli térképezési eljárások nem tették lehetővé (különösen a nagyobb területeken), hogy ennél pontosabb felméréseket végezzenek. Illetve bizonyos esetekben - pl. harci körülmények között - talán nem is volt igény és lehetőség a rengeteg erőforrást igénylő, lassú térképezésre. A térképek kivitelezése azonban arra enged következtetni, hogy a térképészek valós megfigyelések alapján, viszont terepi mérések helyett vélhetően szemmérték után rögzítették a látottakat. Bizonyos részleteket (várak, templomok, települések házai, hidak, jellegzetes folyókanyarulatok) pontosabban, másokat ezzel szemben (pl.: dús növényzetű ártér, kisebb folyóágak) vázlatosan vetettek papírra. Mielőtt azt gondolná bárki is, hogy ez a „szemmértéken" alapuló felmérési mód elég kezdetleges, érdemes megnézni a 18. század végén készült I. katonai felmérést, a kataszteri térképekhez a 19. század második felében készült felvételi előrajzokat, illetve az 1950-52 között készült ún. „gyorsfelmérés" szelvényeit. Előbbinél a domborzat ábrázolásán, illetve a nagy kiterjedésű mocsárvilág, ártéri erdők megjelenítésén látszik, hogy a térképészek több helyen szemmértékkel (a la vue) dolgoztak.4 A másodikat talán kevesebben ismerik, ezek voltak a később 3 OSZK Tk2145, Bolognai Egyetemi Könyvtár BÚB, ms. Marsili 24, c. 13r, Ez úton is köszönöm Rita de Tata-nak, a Bolognai Egyetemi Könyvtár munkatársának, hogy kutatásra rendelkezésemre bocsájtotta ezeket a vázlatokat; Duna mappáció HM HIM Hadt. Térképtár BIXbll2. 4 JANKÓ Annamária 2007 21. 97
