Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Knipl István: A tájhasználat változásai térben és időben (A hajósi és a császártöltési határ terepbejárásának eredményei)
Knipl István pontján, Hajós-Homokhegy homoktalajokkal fedett területén nincs nyoma a korai neolit megtelepedésnek. A középső neolitikum időszakában a Sárköz területe a Dunántúli vonaldíszes kultúra szállásterülete volt. Ugyanekkor jelenlegi ismereteink szerint a Hátság belső területeit sem a Dunántúli (DVK), sem az Alföldi vonaldíszes kultúra (AVK) népessége nem szállta meg. A terepbejárás során Hajós és Császártöltés területén nem találtunk jellegzetes, biztosan a vonaldíszes kultúrához köthető kerámiát,5 azonban a 84. lelőhely területén korábban D. Szabó Kálmán vonaldíszes kerámiát gyűjtött.6 Kece- len két lelőhelyen,7 míg Homokmégy területén 14 lelőhelyen gyűjtöttek a vonaldíszes kultúrához köthető leletanyagot.8 A neolitikumra datálható apró kavicsos soványítású kerámia Hajós területén is megtalálható. Elképzelhető, hogy a több lelőhelyen előforduló, erősen kopott, károsodott leletanyag a vonaldíszes kultúra emlékanyaga (11., 13., 22., 53. lelőhelyek). Településeik lényegesen eltérnek a Körös-kultúra lelőhelyeitől, azoknál sokkal kisebbek, rövidebb élettartamúak. A kultúrához feltételesen köthető települések minden esetben a Sárköz területén, a Körös-kultúrához hasonlóan a medreket kísérő hátakon találhatók. Méretük igen különböző, de datálásukhoz hasonlóan kiterjedésük is bizonytalan. A keceli és homokmégyi leletanyag meghatározása felveti a kultúrák elterjedésének kérdését. A keceli leletanyagot gyűjtői a DVK-hoz sorolták, míg a homokmégyit AVK-nak határozták meg.9 A kultúrák elterjedésére vonatkozó jelenlegi ismereteink szerint a keceli anyag meghatározása tartható pontosabbnak. így a Hajós területén előkerült vonaldíszes kerámiatöredékeket inkább a DVK emlékanyagának tekinthetjük. A késő neolitikum időszakában a Sárköz területének jelentős része nagy valószínűséggel továbbra is a Dunántúlhoz (Lengyel-kultúra) tartozhatott. Hajós és Császártöltés területén - hasonlóan Kecelhez - a terepbejárás során nem került elő a késői neolitikumra datálható 5 KNIPL István 2013 10. 6 WICKER Erika - KUSTÁR Rozália - HORVÁTH Attila 200149.; VKM RGy. lt.sz: 91.20.1-32. 7 BICZÓ Piroska 1984 40.49. 8 TÓTH Katalin 1998 62. 9 BICZÓ Piroska 1984 20.; TÓTH Katalin 1998 62. leletanyag,10 így az esetleges települések elhelyezkedéséről, méretéről sem alkothatunk képet. Homokmégy területén azonban négy lelőhelyen is gyűjtöttek a Tisza-kultúrához köthető leletanyagot.11 Amennyiben a bizonytalan datálású, fentebb a DVK kultúrához feltételesen kapcsolt lelőhelyek egy részét a késői neolitikumba soroljuk, a kor települési viszonyai megegyeznek a középső neolitikumnál ismertetettel. A középső és késő neolitikum idejére az emberi megtelepedések száma visz- szaesett (a vizsgált lelőhelyek fele a Körös-kultúra népességéhez köthető), ami feltételezhetően a lakosság számának visszaesését jelezheti. A középső és késő neolitikum időszakára is igaz, hogy sem a magaspart, sem a Hátság területén nem találhatók településnyomok, továbbá a hasonló adottságokkal rendelkező Hajós-Homokhegy határrészben sem telepedtek meg. A 16 vizsgálható lelőhely közül (a 17. neolitikumba sorolható lelőhely pontos helye nem ismert) kettő kivételével mind 91,5 m tszf. magasság felett található. (91,5 m 5 db, 92 m 9 db). Mindkettő a Körös-kultúrához köthető, ugyanúgy, mint a 91,5 m tszf. magasságú lelőhelyek jelentős része. A lelőhelyek középső és késő neolitikumban tapasztalható kissé magasabb térszíneken jelentkezése feltehetően egy kissé emelkedő árvízszinthez igazodott.12 RÉZKOR Területünkön 20 lelőhely (9., 13., 14., 15., 18., 20., 25., 27., 36., 75., 76., 96., 110., 118., 120., 123., 125., 127., 129., 140. lelőhely) esetében sikerült kimutatni a rézkori megtelepülés nyomait.13 A legkorábbi betelepülőket a régészeti leletek alapján a kora rézkori Tiszapolgár-kultúra népességéhez köthetjük. A kultúra nagyállattartó népessége rövid életű telepeit az árterek partján található dombsorokon alakította ki. Nincs ez másként Hajós és Császártöltés területén sem, mivel a magaspart és az ártérből jelentősen kiemelkedő dombhátak kiváló megtelepedési helyet jelentettek. Hajóson 10 BICZÓ Piroska 1984 21.; KNIPL István 1 2004 184.; KNIPL István 2013 10.; KNIPL István 2014 53. 11 TÓTH Katalin 1998 62. 12 KNIPL István 2014 79. 13 KNIPL István 2002 6.; KNIPL István 2004 184-185.; KNIPL István 2013 11.; KNIPL István 2014 54. 48
