Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Módszertan - Bognár Anikó–Péterné Fehér Mária–Végh Katalin: The Museum Presents: Lovers int he War. A háború pillangó
Bognár Anikó - Végh Katalin A tragédiák azonban olykor átcsaptak tragikomédiákba: 1948-ban, a korszellemnek megfelelően a Nemibeteggondozó Intézet munkaverseny keretében „minél több fertőzési forrást kell, hogy kimutasson".28 Nemi betegségek - orvostörténeti egység A korszak polgári és katonai viszonyai között is rendkívüli jelentősége volt a fertőző nemi betegségeknek, melyek az emberiséggel egyidősek. A leggyakoribb betegségek a vérbaj (szifilisz) és a kankó (gonorrhea) voltak. Az utóbbi a nyálkahártyát, az előbbi a teljes testet megfertőzi. A fertőzés terjedésének megakadályozása volt az elsődleges feladat, ezért voltak folyamatos orvosi ellenőrzés alatt a bordélyok. Az orvostörténeti egység olyan korabeli eszközöket mutat be, melyeket férfiak és nők gyógyításánál használtak az egykori doktorok. Ruggyantából készült a kankó gyógyításához férfiaknál használt kankófecsken- dő. Bizmut tartalmú szerekkel gyógyították az antibiotikumok megjelenése előtt. A kan- kót bonjour betegségnek nevezték a katonaságnál, mert az alkalmi légyott következtében a fertőzés után három nappal visszaköszönt. Ugyanennek az egységnek jelentős tárgya a fertőzések megakadályozására szolgáló, halhólyagból készült óvszer is. Különlegesség az a kisméretű, zsebben elférő doboz, amely gyógyszertári forgalomba került, és amelyben nemi betegségek megelőzését szolgáló gyógyászati és fertőtlenítő szerek találhatóak. A Bécsből származó készlet részletes használati útmutatót is tartalmaz. Az egységben korabeli orvosi szakkönyveket és orvosi műszerek katalógusát, valamint kinagyított oldalaikat is megtekinthették a látogatók. Az egység a tárlat többi részéhez képest rideg, időnként ijesztő és félelmetes. Ugyanakkor a téma szerves része, hiszen a nemi betegségek ellen vívott harc fontos része volt a 20. század eleje orvoslásának. Erotikus szimbólumok a népi kultúrában A magyar folklór szerelmi szimbolikájáról a 16. század elejéről találjuk az első tudomá28 MNL BKMLIV. 1944 Kecskemét város tisztiorvosának iratai 510/1948. nyos említést.29 De a népi szerelmi élet szimbólumai megtalálhatóak a népművészetben, annak ikonográfiájában, tárgyi világában is. A bemutatott néprajzi tárgyak egy része direkt, más része szimbolikus megjelenési formája a népi erotikának. A szimbolikus megjelenítés mellett - alapvetően polgári hatásra - a 19. századtól naturálisán is megjelenítették a szerelem, szeretkezés témáját.30 Utóbbira példák egy sótartón látható üzekedő disznók, a kő- és kerámiafallosz, a fallosz alakú szipka és húsvéti locsoló, a falloszállító bábuk. Tárgyi és egyszerre folklorisztikai példa a pajzán rigmussal díszített butella. Hátterét képezik a dramatikus szokáshagyományok, a folklór jelenségek, a múlt homályába vesző kultuszok és termékenységi rítusok, melyek a népi kultúra részei voltak.31 Az erotika „...nem öncélú, súlytalan, semmit mondó epizódja, olcsó tölteléke a szokásjelenetek hézagainak. Ellenkezőleg, az erotikának súlya van, rendeltetése, üzenete van és a spontaneitása ellenére jól átgondolt [...] Az erotikának súlya van azért, mert célirányos rendeltetése révén - ez pedig a gyermeknem- zés - része egy tágabb értelemben vett társadalmi, bátran mondhatjuk, demográfiai stratégiának".32 A paraszti társadalomban általában - Balázs Lajos egy falura vetített megállapítását kiterjesztve - „a szerelem nem volt elsődleges közösségfenntartó principium. Ez az erotikáról mondható el inkább, és eme érzés- és kedélykoplexumnak [...] csupán egy racionális motivációja volt elfogadható: a fennmaradás/ megmaradás pragmatizmusa."33 Érosz a hadszíntéren. Osztrák-magyar tábori bordélyok a Nagy Háborúban Mars és Érosz kéz a kézben járnak, a szeretők a háborúban téma a történelem egy szelete. Periférikus, szemérmesen kezelt, de megtörtént szelete. A tábori bordélyok hadrendbe állításának célja alapvetően a katonák harcképességének megőrzése volt. A harcok elhúzódására a há29 Sylvester János: Haja, haja virágom című írásában (1541-ben) 30 NOVÁK László Ferenc 2004 271. 31 UJVÁRY Zoltán 2004 192. 32 BALÁZS Lajos 2004195. 33 BALÁZS Lajos 2004198. 276
