Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Módszertan - Bognár Anikó–Péterné Fehér Mária–Végh Katalin: The Museum Presents: Lovers int he War. A háború pillangó
The Museum Presents: Lovers in the War. A háború pillangói „...Ha ezentúl az illy személyek a sétatéren, vagy más közhelyeken a közönség botrányára megjelenendnek, ... a város fogházába fog bekísértetni büntetését elveendő."17 1862-ben ismét városi szinten szabályozták a kérdést. Elsődlegesen a nyilvántartásba vételi kötelezettséget, amire az ún. Kéjhölgyek nyilvántartó könyve18 szolgált, ami mellett a bordélyházak tulajdonosainak Kéjnő jelentőkönyvet19 és Díjnyilvántartó lapot20 is vezetniük kellett. A bujakór, a közragály visszaszorítása érdekében kötelező volt a heti kétszeri orvosi vizsgálat - amire ugyan gyakrabban lett volna szükség, de az a tisztiorvos egész idejét igénybe venné -, a vizsgálatért fizetni kellett, a díj 1 új forint volt. Továbbá „a kéjhölgyek a város belterületéből, a templomok közvetlen környékéből, a Budai-, Körösi-, Csongrádi-, Halasi-, Vásári nagy utczákból, a Széchenyi térről és utczából, valamint a sétatér közeléből és Szolnoki utczából kitiltandók, s egyedül az u.n. bordély házakbani tartózkodásra szórítandók" és „végre az éjjeli kószálok elfo- gatandók, s becsukandók".21 A városból való kiutasítás gyakori rendelkezése volt a Tanácsnak. A kiutasítottak között persze nem kizárólag laza erkölcsű nők voltak. A Toloncok könyve megőrizte a 13 éves, szülői felügyelet nélküli gyermekek, az úti okmányokkal nem rendelkezők, a kéregetők, csavargók neveit és emberi sorstragédiájukat is...22 A prostituáltak még mindig a legalitás szférájában működtek, sőt 1881-től „a bordély minden erőszakoskodások, s tettlegességek ellen a rendőrség oltalma alatt áll", emellett papírlapnyi igazolvány, az ún. Tűrvény23 védte, igazolta és egyben engedte a működést. A prüdéria, a képmutatás azonban ugyanúgy velejárója a jelenségnek, mint korábban, hisz 17 MNL BKML IV. 1504/h Kecskemét város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek 2. kötet 506. oldal. 18 MNL BKML IV. 1609/m Kecskemét város Tanácsának iratai. Összeírások 2.d. 19 MNL BKML IV. 1908/b Közigazgatási iratok 19.806/ 1894. 20 MNL BKML IV. 1908/b Közigazgatási iratok 19.806/ 1894. 21 MNL BKML IV. 1504/h Kecskemét város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek 2. kötet 594. oldal. 22 MNL BKML IV. 1621/a Kapitányi Hivatal iratai 146. kötet. 23 MNL BKML IV. 1908/b Közigazgatási iratok 19.806/ 1894. a közösség által fenn- és eltartott rétegnek „az útcza ajtóba kiállni, ablakon, vagy kapunyíláson kaczérkodni vagy vendégeket bármi módon csalogatni tilos." „A bordélyügy rendezése tárgyában" az egyik legrészletesebb szabályrendeletet Lestár Péter polgármestersége alatt adták ki.24 Szükség is volt rá, akkoriban több mint harminc bordélyház működött a városban. A 20. század eleje a „Bárcza" időszaka. Ezek a Megyei Rendőrkapitányi Hivatal által kéjnők részére kiállított fekete, keményfedelű, az orvosi vizsgálatokat is tartalmazó fényképes igazolványok. A kecskeméti rendőrkapitányság korabeli helyzetjelentései az okokat, a kényszerítő körülményeket is igyekeztek feltárni. „Sok munkáscsaládnak társlakójává lett a legborzasztóbb nyomor és ez odalökte éhező leánygyermekét az erkölcsi züllés undok posványába." „...Korcsmákban és kávéházakban alkalmazott pincérnők és felírónők - minthogy járandóságuk oly csekély, hogy abból nem tudnak megélni, - keresetszerű kéjelgés- re vannak utalva."25 A 20. század közepének irataiban gyakorta előforduló kifejezés a „találkahely-engedélyek". „Nevezett találkahelyének udvarán baromfi, sertés és más háziállatok voltak az ellenőrzés során találhatók, mik teljes mértékben lehetetlenné teszik a találkahely tisztántartását, s ezáltal fertőző betegségeknek lehetnek okozói. A kéjnőlakások általában piszkosak, az ágynemű és egyéb kellékek tisztántartását, valamint a féregmentesítést többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajtották végre."26 A tragikus sorsok, jobbra érdemes életek tárháza a forrásanyag. „Nagyon szépen megkérjük a Nagyságos fő Orvos urat a gyerekek felől szíveskedjen rendetteni [...] Gyönyörűek a gyerekek és kárhogy a kuplerájba nevelkednek, a Nagyságos főorvosul még a vizitéit tartsa a szobákba adig az asszony a gyerekeket eldugja, nehogy a fő orvosúr meglása a gyerekekett."27 24 MNL BKML IV. 1908/b Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok 3425/1882. sz. irat. 25 MNL BKML XV. 36 Vegyes okiratok gyűjteménye 1506. sz. irat. 26 MNL BKML IV. 1944 Kecskemét város tisztiorvosának iratai 744/1949. 27 MNL BKML IV. 1944 Kecskemét város tisztiorvosának iratai 1240/1949. 275
