Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Módszertan - Bognár Anikó–Péterné Fehér Mária–Végh Katalin: The Museum Presents: Lovers int he War. A háború pillangó
Bognár Anikó - Végh Katalin sa volt az ítélet: „Török Anna, néhai Pelsőczi István özvegye, N. Deák Istvánnak szolgájával Bálintal paráználkodván tűle teherben esett és szült is, említett szolga pedig elszökött. Azért hogy Török Anna a Városbul ki küldessek, úgy hogy ide többé ne jöjjön, elvégeztetett".9 Nem mindenki volt ilyen szerencsés. A gróf a legszigorúbb büntetést rótta ki egy másik úriszéki ítéletében két szerelmesre. Az utókor dilemmája, nem lényegi történészi kérdés. De mi más vihette a két szerencsétlent a házasságtörésre, ha nem oly szerelem, amiért kockára tették az életüket? „...Kecskeméth Városában lakos Szabó Mátyás Hites Tarsa Varga Ilona és Szívós Mihály Szabad személy ellen, a kikis nem gondolván In [Isten] s Ország Törvényeiben az Paráznák ellen fel tett kemény büntetésekkel, két esztendőnek elfor- gása alatt edgymással paráználkottak, és az Házassági Tiszta ágyat meg fertőztették, hogy azért ilyetén gonosz tettöknek példás büntetésétől mások is meg rettennyenek, és hasonló gonoszságra ne vetemedjenek, kivánnya O Exellentiája, hogy mind kettőnek, érdemlett Törvényes büntetésük ki szolgáltassák azaz: Hóhér Pallosa által fejek vetettessék."10 Illyés Sárát 1745-ben házasságtörés miatt fejvesztésre ítélték. Ugyanakkor négy évvel később egy férfi 80, míg a nő csupán 40 korbácsot kapott. Majd ötven év múlva Pádár Pált már csak 30 pálcára büntették ugyanezért.11 Még mindig a 18. században járunk, a „Tűrvény" időszakában. Ekkor a városi Tanács statútumokkal is szabályozta a helyi viszonyokat. Az úriszék a közigazgatás terén is fellebbviteli hatóságként működött a magisztrátus felett, ahová a jelentősebb rendszabásokat fel kellett terjesztenie.12 A Tanács hatásköre a rendeletalkotás, a közigazgatás, s mellette a bíráskodás volt. Az önkormányzatiság egyik megnyilvánulási formája volt a közösség tagjai feletti ítélkezési jog is, általános joggyakorlat szerint az úriszékre és a megyei törvényszékre nem tartozó enyhébb cselekményekben, kiegészülve például a dohányzás, lármázás, utcán éjjel való tartózkodás, 9 MNL BKML IV. 1517/b A Koháry család Kecskemét városi úriszékének iratai. Peres iratok. 1717. 10 MNL BKML IV. 1517/b A Koháry család Kecskemét városi úriszékének iratai. Peres iratok. 1717. 11IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002 642. 12 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002 282. betyárokkal való cimborálás vagy házastársak kibékítésének eseteivel is. „7. Valamely házas személy házasságtörésre vetemedik, a régi törvények szerint halállal büntettetik. 8. Mivel a sok fattyas lány a várost éppen megundorította, azért minden kurva leányok és özvegyek ha jövevények lesznek, azonnal a városbul gyalázatossan ki fognak csapattatni, nem különben az illyetén jövevény fajtalan if- jakkal együtt." A 18. század elején a prostituáltakkal szemben még kemény büntetéseket alkalmaztak. 1727. évi büntetés: mivel már másodszor hordoz tisztátalan terhet, „hogy a nép előtt több botránkozással ne légyen, ... paczal vettetvén nyakába in Perpetuum a Városbul proscibáltassék." Más esetben „ki csapatott a Városrul kolompot köttetvén a farára végképen ki is tiltatott", vagy pellengérhez kötötték, több esetben arcukon megbélyegezték őket.13 A század végére a büntetések enyhültek, de az 1794. évi szabályrendeletből kitűnik, hogy továbbra is vissza-visszatérő probléma volt a prostitúció. A büntetést nem csak az erkölcstelen nőkre róják, hanem be nem jelentésük esetén helyezik kilátásba: „5. Valaki házánál rósz fajtalan személyt tart, és azt be nem jelenti, sorsához képest 4 napi arestomra vagy 8 pálczára, vagy 2 forintra büntettetik."14 1800. június 3-án az Úriszéki jegyzőkönyvbe fontosnak tartották rögzíteni, hogy a „tisztátalan ágybúi származott Gyermekekk" nevelésében, pontosabban eltartásában az apa köteles részt vállalni, a gyermeket 8 éves koráig pénzzel támogatni.15 Kecskemét elöljárói a 19. században újból és újból szorgalmasan megkísérelték szabályok közé szorítani a betiltani nem akart, megtűrt jelenséget. Az egyik legfontosabb szempont a betegségek megelőzése, visszaszorítása volt: „A buja életű szabad személyek ... [1826- ban járunk] ha valamely buja nyavajában volnának, orvosi gyógyítás alá adattassanak..."16 De legalább ennyire figyelt a Tanács 1844-ben a tisztességes polgárok érzékenységére is. 13 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002 642. 14 MNL BKML IV. 1504/h Kecskemét város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek 1794. VIII. 1. 15 MNL BKML IV. 1517/b Úriszéki iratok 1800. június 3. 16 MNL BKML IV. 1504/h Kecskemét város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek 2. kötet 362. oldal. 274
