Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Módszertan - Bognár Anikó–Péterné Fehér Mária–Végh Katalin: The Museum Presents: Lovers int he War. A háború pillangó
The Museum Presents: Lovers in the War. A háború pillangói A MEGVALÓSULT KIÁLLÍTÁS Az éjszaka virágai Kecskeméten A több témakört felölelő kiállítás kezdő egysége az „Éjszaka virágai Kecskeméten". Kik voltak ők? A legősibb mesterséget űzők, a tiltott szerelembe esett férjes asszonyok, parasztlányok, kocsmai felírónők, özvegyasz- szonyok, fiatal lányok, árvák és a nyomor elől menekülők, „nő személyek", „a pecsenyesütögetőknél lévő menyecskék", „kéjnők". Sokuk alakját megőrizték a levéltári források, fotóikkal, nevükkel, életkorukkal, mint azt a kecskeméti szülői házból megszökött 19 éves lányét, aki „Csongrádon Tenyeres Erzsébet bordélyházában tartózkodott" 1870. április 25-én...4 A családi élet tisztaságának, a nemi élet erkölcsösségének közösségi elvárása már a Bibliában, a Tízparancsolatban megfogalmazódott: Ne paráználkodj! Ne kívánd felebarátod feleségét! Az évszázadok során szexuális vágyaiknak engedve mégis sokan vétkeztek a házasságon kívüli nemi élet gyakorlásával, a paráznaság, kurválkodás, házasságtörés, többszörös házasságkötés, vérfertőzés, erőszakos nemi közösülés, fajtalankodás és kerítés bűncselekményeket követve el. Paráználkodást az a tisztességes hajadon vagy özvegy követett el, aki szexuális kapcsolatot teremtett az őt elcsábító férfival. A kurválkodás elítéltjei ezzel szemben egyértelműen olyan nők voltak, akik ellenszolgáltatás fejében kínálták szolgáltatásaikat. Kiállításunkba nem került, de meg kell említenünk egyéb bűnös cselekedeteket is. A bigámia országos viszonylatban is ritka bűncselekmény volt, elkövetőjét halállal büntették. Szintén nem volt gyakori a vérfertőzés, az olyan vérrokonok közötti nemi kapcsolat, akik a jog szerint nem köthettek házasságot. Nemi erőszakról arányaiban szintén ritkán kerülnek elő adatok, minden bizonynyal azért, mert az áldozatok titokban tartották, saját szégyenükként élték meg, s legtöbb esetben védtelen társadalmi rétegek, pl. fiatal lányok, szolgálók közül kerültek ki. Fajtalankodás alatt a homoszexuális, az állatokkal és a természetellenes pózban történő aktust ér4 MNL BKML IV. 1621/a. A Kapitányi Hivatal iratai 439/1870. sz. irat. tették, büntetése a vesszőzéstől a megégetésig terjedt.5 A 17-19. század egyébként sem kedvezett a harmonikus családi életnek. A háborús viszonyok, a pusztákon, tanyákon dolgozó pásztorok, cselédek, a mezőgazdasági szezonmunkára érkezők és a városban állomásozó katonaság életvitele táptalaja volt az elvárt normák megsértésének. Nagy volt a kísértés, és a sok a kínálkozó alkalom.6 De tekintsünk vissza egyelőre a 17. századba. A „három városban", Kecskeméten, Cegléden és Nagykőrösön járunk. 1629. október 27-én IV. Murád szultán kiadta rendeletét a paráznaság bűnében vétkesek feletti fenyítő eljárásról. „Ha (keresztyén) férfi és nő paráznaság bűnébe estek, a nő mindig a helybeli vajda és zabti, - a férfi pedig az illető pap által, haszontalan vallásos szertartásaik szerint ítéltetett s bűn tettetett meg. [...] Valahányszor ily vétség adja magát elő, a vétkes nő felett ítélő hatóság az ugyanazon bűnben részes férfi ügyébe ne avatkozzék."7 Egy évszázaddal később, a 18. században, 1717. január 16. napján Kecskemét többségi földesura, gróf Koháry István bíráskodott. A földesúr joghatósága alá tartozó területen elkövetett bűncselekményekben az úriszék ítélkezett. Jobbágyai, cselédei, katonái feletti jogszolgáltatás földesúri hatáskörbe tartozott, amit a hódoltság alatt nem, de azt követően igyekeztek érvényesíteni. Emellett a városi tanács első fokú bírói hatalmat gyakorolhatott, tehát az úriszék a tanácsi ítélkezések fellebbezési fóruma is volt. Mivel a gróf csak a város 9/16 részét birtokolta, a városi tanács jogot nyert az úriszéken való részvételre, a többi rész képviseletére.8 Az általános gyakorlat szerint eljárhatott többek között az istenkáromlás, a káromkodás, a hitehagyás, emberölés, gyújtogatás, lopás, rablás, csalárdságok, kincsásás, csavargás, szökés, hatóság elleni erőszak, testi sértés, kisebb hatalmaskodás - és paráznaság esetén. Aznap, január 16-án egy épp nemrégiben gyermeket szült nő városból való kitoloncolá5 VAJDA Mária 2004 251. 6 IVANYOSI-SZABÓ Tibor 2002 642. 7 MNL BKML IV. 1525. Kecskeméti vonatkozású oklevelek gyűjteménye, 7. sz. oklevél. 8IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002 280-281. 273
