Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Sági Norberta: Adalékok a Kecskemét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő különböző társadalmi csoportok életmódjához a 20. század elején
Sági Norberta csoport, aki helyzeti előnyét kihasználva hozzájuthatott kedvező árú és kedvező fekvésű birtokokhoz. A szőlőművelés, bortermesztés társadalmi rangot adott, a magas társadalmi funkció megkívánta, hogy saját birtoka, saját bora legyen a köztisztviselőnek is. Egyes tisztviselők, városi szinten kiemelkedő vezetők, mint például Katona Zsigmond, Csereklyei Károly, a látogatók számára is megnyitották birtokaikat, s ott bemutatták korszerű szőlőművelésüket. Nagy rangot jelentett a gazdának, ha borát dicsérték. Már 1880-ban, a Kecskemétre látogató kormánybiztos, Miklós Gyula tiszteletére rendezett banketten saját termésű borát szolgáltatta fel több magas beosztású köz- tisztviselő, városi vezető, így például Kovács József törvényszéki bíró, Csereklyei Károly, Lestár Péter polgármester, Szél Mihály, John József, Parragh Gedeon, Fórián Károly.58 Az említett jeles bortulajdonosok mellett tudunk hobbikertész köztisztviselőkről, akik elsősorban a gyümölcsfák szemzésében, oltásában, újabb szőlőfajták beszerzésében szereztek nevet maguknak. Ok érdeklődőkként megjelentek a különböző kiállításokon és előadásokon is. A nagyobb fizikai erőt és több időt kívánó kerti munkákat napszámosokkal, éves munkásokkal végeztették. Egyházi személyek A 18-19. században európai jelenség volt az, hogy a gazdaságban az újítások élharcosai tanítók, papok és lelkészek voltak. Csorna Zsigmond ugyanakkor utal rá, hogy Magyarországon a 19. század közepi sajtó elmarasztalta a tanítókat és az egyházat, amiért az elemi gazdasági ismeretek oktatásától húzódoztak, és maguk a tanítók sem értettek a kertészethez.59 Az 1850-es évekbeli kecskeméti állapotról nem áll elegendő adat rendelkezésünkre ahhoz, hogy ezt a képet árnyalhassuk.60 De a kecskeméti piarista pap, Pozsgay 58 BENDE László 1929 53. 59 CSOMA Zsigmond 1998158-159. 60 Az 1844-ben megalakított mintagazdaság részvényesei és megalkotói között tanítók és egyházi személyek is voltak. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1989 102., 112. A téma kutatását, az adatgyűjtést nehezítette, hogy a kor háztörténetei csak latin nyelven állnak rendelkezésre. Rezső személyére és az általa vezetett gazdaságra vonatkozóan vannak arról ismereteink, hogy a gazdálkodás fejlesztésében élen járt, az újításokra nyitott volt.61 Az egyházi tulajdonú, ill. bérleti díj fizetése nélkül és a bérelt területeken jellemzően kétféle gazdálkodás folyt. Saját kezelésben volt a birtok, ha a papok, szerzetesek között volt olyan személy, aki a gazdálkodás ügyeit szakszerűen tudta vezetni. Más esetekben az egyház bérbe adta a földjét, mely után a bérleti díjat - megegyezés szerint - termény vagy készpénz formájában kapta meg. A következőkben bemutatásra kerülő kecskeméti piarista pap gazdálkodói tevékenységének ismertetése azért tanulságos, mert kivételesen teljes a forrásanyag, jól dokumentált, precízen elkészített leírásokkal, gazdasági tervekkel.62 A feljegyzésekben elsősorban a gazdaság megújítására vonatkozó terveiről találunk adatokat, a papi életmódról nem ír. Iparosok, kereskedők gazdálkodása Az iparosok igyekeztek földet, szőlőt szerezni, hogy öregkorukra legyen miből élniük. Az 1910-20-as években többnyire 1-1 hold elhanyagolt, régi szőlőt vettek olcsón, amit bujtással, döntéssel, újraültetéssel újratelepítettek. A szőlőt örökölhették is az előző generációtól (általában szintén iparosok voltak), ilyen esetekben a szőlőművelést is ott ismerték és szerették meg. „Belém nevelte [apám] a szőlő iránt való szeretetet."63 61 Pozsgay 1920-tól 1931-ig volt a kecskeméti rendház házfőnöke, de a gazdálkodás felügyeletét ezt követően is ellátta. Feljegyzései, precízen vezetett nyilvántartásai több esetben fontos gazdaságtörténeti források. Tevékenységének ideje más okból is érdekes. 1922-ban alakult meg a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara, mely 1923-tól havonta kétszer megjelenő szaklapjában, a Magyar Rónában rendszeresen bemutatta és propagálta az új eljárásokat, módszereket, beszámolt a kísérleti eredményekről. Ezek és dr. Pozsgay házfőnök feljegyzéseinek összevetése segített nekünk a piarista gazdálkodás megítélésében. Bővebben lásd: SÁGI Norberta 2007b. 62 Tóth Tibor két kötetben jelentette meg a piarista rend mernyei gazdaságának történetét. A szerző utal arra, hogy az iratanyagának olyannyira teljes, hogy alkalmassá teszi a magyar agrárfejlődés adott korszakainak nyomon követésére. TÓTH Tibor 1977,1978. 63 KJM NA 28.65 Szőlősi Mihály (szül.: 1901) asztalos. Gyűjtő: Gaál Dezső. Gyűjtés ideje: 1950-51. 260
