Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Sági Norberta: Adalékok a Kecskemét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő különböző társadalmi csoportok életmódjához a 20. század elején
Adalékok a kecskémét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő... állatállomány nevelésére fordították. Egyes esetekben marha- és sertéslegeltetési jogot is kapott a tanító a fizetés részeként.52 A kecskeméti községi népiskolai tanítók közül a külterületen dolgozó, ún. pusztai tanítók kaptak illetményföldet. Ennek nagysága a 20. század elején általában 1-2 hold volt, ami az iskola adottságaitól függően változott.53 A tanítók a tanítói földet saját művelésben tartották, vagy részes művelésbe, bérbe adták ki, a terület nagyságától, valamint családi helyzetüktől, körülményeiktől függően. Az iskola- épületben vagy a hozzátartozó lakásban általában egy tanító(nő) vagy egy tanítóházaspár lakott, akik számára az illetményföld fontos, fizetést kiegészítő forrás volt.54 A kisebb területet többnyire saját művelésben tartották, s rajta gyümölcsfákat, szőlőt neveltek és külön veteményeskert részt alakítottak ki benne. A tanítók között nagy számban akadtak olyanok is, akik a kertészkedést hobbijuknak is tekintették. Mint fentebb már szó volt róla, esetenként a tanítói föld (egy része) iskolai gyakorló kertként is szolgált. Az első katonatelepi tanítót, Zsigmond Ferencet (1877-1924) Bende László úgy emlí52 Lásd pl. Néptanítók Lapja 1898/20. szám melléklete. 53 A levéltári források arról tanúskodnak, hogy a tanári fizetés meglehetősen szűkös volt, az illetményföld - és egyéb, esetleg a közelben bérelhető - földek nyújtotta élelmiszer-előállítási lehetőségre a tanítók rá voltak szorulva: „Tanítói fizetésemhez két hold földön kívül [...] a város tulajdonát képező két hold területet kérelmemre holdanként 24 korona, tehát 48 korona évi bér mellett adni kegyeskedett, melyet a címen birtokba is vettem. A mostani próba év azonban, bár elismerem, hogy az nem számítható a jobbak közé, bebizonyította, mely szerint a bérösszeg maga alig kerülhetett ki abból, ha a befektetési és kezelési költségek abból levonatnának. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a bérföld az enyémmel összefüggésben van, épen nem óhajtanám azt idegen kézre engedni, de egyúttal a bérösszeg nagysága által magamat károsítani sem - oda irányul legalázatosabb kérésem: Méltóztassék [...] a városi Tanács fenti két hold földjét ingyen használatba engedni át, s így a bérösszeget legalább a föld trágyázására, jobb karban tartására fordítva, némi fásítással is a föld értékét növelném. Ha ellenben ezen alázatos kérésem tekintetbe vehető nem volna, úgy a mostani bérösszeget legalább a felére leszállítani kegyeskedjék." MNL BKML IV. 1908/b, 4776/1901. Kelt: 1901. aug. 15-én. 54 Azok a tanítók, akik a külterületen való tanítást csak átmeneti, szükségállapotnak tekintették, nem fektettek energiát és pénzt a föld feljavításába, művelhetővé tételébe. A területtel általában maguk nem foglalkoztak, bérbe adták valakinek, hogy ne álljon műveletlenül. ti, mint az első olyan pusztai tanítót, aki illetményföldjét szőlővel és gyümölccsel beültette és ott a tanulóknak a szőlő- és gyümölcstermelés módját bemutatta.55 Felsőalpáron pedig id. Fincicky József tanító szerzett magának elismerést. 1898-ban egy, majd 1904-ben újabb négy hold szőlőt telepített be mézesfehér, rizling és kövidinka fajtákkal. Gyümölcsöséből gyönyörű almák kerültek ki. 1911-ig volt községi, illetve pusztai tanító, több generáció nőtt fel kezei alatt és tanulhatta meg tőle a szőlőművelés módját és szeretetét.56 Az 1940-es években a kecskeméti külterületi tanítók illetményföldjüket a település különböző pontjain kapták meg. Ezek maradványföldek voltak, helyük - és területük is - évről évre változhatott.57 * * így érthető tehát, hogy igyekeztek a területet a legegyszerűbb módon megművelni. Köztisztviselők A köztisztviselők jóval differenciáltabb csoportot alkotnak, társadalmi csoportként és gazdasági tényezőként is változatos réteg. A köztisztviselőket a társadalom széles rétegei irigyelték állami fizetésükért, biztos állásukért és „tiszta", íróasztali munkájukért. A köztisztviselők közé tartozott a városházi írnokoktól a tanácsnokokon keresztül a polgármesterig minden közigazgatási alkalmazott, valamint a rendőrök mint az államigazgatás és államhatalom emberei. Magyarországon a 19. század végén a köz- tisztviselői állások nemcsak a hivatali beosztásokat, hanem a posztokat betöltő személyek származását tekintve is erősen tagolódtak. A magasabb beosztások java részét általában dzsentrik töltötték be. Kecskeméten a viszonylag kisszámú, magas beosztású köz- tisztviselői rétegben az 50, sőt 100 kh feletti birtokkal rendelkezők nagy aránya volt jellemző. Elelyi szokás, bizonyos körökhöz tartozás fontos eleme volt a birtokszerzés és az azon való gazdálkodás, másrészt ez volt az a 55 1897-től működött Katonatelepen iskola, a tanítónak 2 hold illetményföldet jelöltek ki fizetése kiegészítéseként. BENDE László 1929 229-230. 56 BENDE László 1929 266-267. 57 Nem így például Lakiteleken, ahol a tanítói illetményföldeket egymás mellett, a falu és a tiszaugi híd közötti ártérben jelölték ki. 259
