Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Sági Norberta: Adalékok a Kecskemét kertkultúrás gazdálkodásában résztvevő különböző társadalmi csoportok életmódjához a 20. század elején
Sági Norberta Átmeneti réteg: a kertészek, kapások és zöldségesek A kertész, melyet Erdei Ferenc „tanyásjobbágy"-ként25 említ, Szilágyi Miklós definíciója szerint családos, és a lakáslehetőség kedvéért egy, a tulajdonos által nem lakott (vagy csak nyáron lakott) gazdatanyára egész évre, olykor évekre kiköltöző mezőgazdasági bérmunkás volt.26 A tanya tulajdonosával szerződésben álló munkás a rábízott tanya és az ahhoz tartozó terület gondozása mellett más munkát is vállalhatott. A kertésznek - az alkalmazottitól a szinte önálló gazdálkodóig - számos formája létezett a gazdához fűződő viszonyától függően.27 A kapás, szőlőkapás alkalmazott volt, de státusza a konvenciós cselédekénél, munkásokénál jobb volt. A kapás élete szabadabb és önállóbb volt azoknál. „A szakmunkás megbecsültebb helyzete az övé a tanulatlan munkással szemben. Nemcsak alkalmazottja, hanem termelőtársa is a szőlőbirtokosnak" - írja találóan Erdei.28 A kapások gyakran jó szaktudású munkások voltak, akik minden egyéb irányítás nélkül is önállóan tudták végezni a rájuk bízott szőlő összes munkáját. Esetenként szakmailag a tulajdonos fölött álltak, nála jobban értettek a szőlőhöz, gyümölcsöshöz. A hosszabb időre szegődött kapásokkal éves szerződést29 kötöttek. A kapás meghatá25 ERDEI Ferenc 1977116. 26 SZILÁGYI Miklós 1999 267. 27 Mint Szilágyi Miklós is utal rá, a tanyásnak (kertésznek, majorosnak) hol a szolgai állapota, hol a vállalkozói volt a hangsúlyos. Életlehetőségeit azonban mindig kedvezőbbnek ítélték meg a cselédekénél, a tanyára költözést a „'nincstelen' létből való kilábolás lehetőségeként - ha úgy tetszik: a mezőgazdasági bérmunkások társadalmi mobilitását esetleg előkészítő első lépcsőfokként" értelmezték. SZILÁGYI Miklós 1999 267. 28 ERDEI Ferenc 1977115. 29 Kapásszerződés minta: „Szerződés Mely köttetett egyrészről Francsek József szőlőbirtokos, másrészről Kovács János kapás között a következőképen: I. Francsek József kiadja a kisfái 107 szám alatt levő 10 kath. hold szőlőjét évi megmunkálásra Kovács János kapásnak az 1914 év Szt. Mihály napjától 1915 év Szt. Mihály napjáig tartó egy évre 800,- azaz nyolcszáz korona évi fizetés mellett, mint birtokos a munka teljesítéséhez mérten tartozik részletekben kifizetni. II. Kovács János kapás évi munkálatra elvállalja az I.sz. alatt írt 10 kath. h. szőlőt, 800,- azaz nyolcszáz korona évi fizetés mellett kötelezi magát a fenti egy évben a következő munkák rendes időben való elvégzésére: takarás, nyitás, metszés, kétszeri permetezés, háromszori kapálást, karók kijavítását, kötözést, rozott bérért vagy a feles termésért vállalta a szőlő minden munkáját. Emellett kapáslakást, tüzelőt és - ha családos volt - kertföldet vagy konvenciót kapott. Az üzemi költségeket a tulajdonos fedezte: ő biztosította a trágyát, a permetezőanyagot. (így a föld trágyázása, a szőlő permetezése is tőle függött.) A szerszámokkal (kapával, metszőollóval) a kapásnak kellett rendelkeznie. A szőlőbeli munkások megnevezésére szolgáló fogalmak jelentése olykor nehezen tisztázható. Egy századfordulón megjelent tárcában például ezt olvashatjuk: „Volt az én jó apámnak egy kapása, mert nálunk így hívták a vinczellért. [...] Ha aláírta a nevét, nem mulasztotta el hozzátenni: kapás hivatalnok".30 A tréfás kapás hivatalnok megjelölés a szőlőkapásoknak a napszámosokkal, mezei munkásokkal szembeni szakmai fölényére, ta- pasztaltságára utal. Gaál Dezső 1950-51-ben lejegyzett gyűjtéseiben az 1900-1940 közötti időszakra a következő megnevezéseket használja a fizetségekről szólva: egy fizetéses szőlőkapás holdanként 60 forintban meghatározott fizetésén kívül 1 hl mustot, lakást, tűzrevalót kapott. Baromfit tarthatott, disznója volt. Egy bent- kosztos kapás 56 holdas szőlőben dolgozott, és mint az elnevezés is mutatja, a bérezésnek részét képezte a gazdacsalád által főzött koszt. A munkás azt ette, amit a család, ezen kívül egy évre 500 Ft-ot, 1 öltözet ruhát, 1 pár fehérneműt, inget, gatyát, 1 pár csizmát, 1 bakancsot, lakást, szabad fűtést kapott.31 * * Ezekben az esetekben a megnevezések elsősorban a fizetés módjára utalnak: a fizetéses szőlőkapás javadalmazásában a készpénz volt a legfontosabb tényező. A bentkosztos kapás esetében a készpénzen kívül a fizetés számos módon történhetett, melyek közül a legfontosabb a főtt étellel való rendszeres ellátás volt. szőlőfája elszedését, a fák tisztítását és metszését, a szőlőutak és a kapáslakás tisztántartását és a birtok őrzését teljesíteni, gyümölcs szedéskor egy napszámos adni. III. Á kapás minden bér fizetés nélkül lakhatja a kapáslakást és használhatja a ház melletti kis kertet, a szőlőből összejövő venyige és rőzséből szabadon tüzelhet. Felolvasva mindkét fél által elfogadva aláíratott." KJM NA 27.65. Gyűjtő: Gaál Dezső. Gyűjtés ideje: 1950-51. 30 Homok 1901/3. 34. 31 KJM NA 28.65 Varga János (szül.: 1875) bentkosztos kapás. Gyűjtő: Gaál Dezső. Gyűjtés ideje: 1950-51. 254
