Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Helytörténet - Kürti László–Papp Klára: „Már az ember állatnak van számítva” – ifj. Kónya Pál (1899–1918) első világháborús naplója

Kürti László - Papp Klára 918. Május 8. Szerda Délelőtt V2 11 órakor keltünk fel szerencsé­re ma nem esett az eső. Ma végre megkaptam otthonról az első levelet melynek nagyon meg­örültem. Egyébként más nem történt semmi. 918. Május 9. Csütörtök Ma délelőtt elég szép napos idő volt. Jöttek is valami négy ízben az olasz repülők de ha­marosan visszakergette őket tüzéreink heves srapnel tüze. Délutánra azonban már nem ma­radhatott el az eső. Nem történt ma sem semmi különleges eset. 918. Május 10. Péntek Szép verőfényes napra ébredtünk ma dél­től szolgálatba vagyok holnap délig. Az éjjel is szép idő volt. A mai nap folyamán szintén vol­tak fent repülők de bombát még itten soha nem dobtak. Ma jött 100 koronám, de csomag még nem pedig már azt várom nagyon erősen. 918. Május 11. Szombat Ma szintén szép idő van az éjjel nagyon szép idő volt szintén semmi új hír nincs. 918. Május 12. Vasárnap Ma azt a hírt hallottuk, hogy innen pár na­pon belül tovább megyünk be a Kompanihoz. De hogy mikor nem tudjuk. Ma szép idő van. 1918. Május 13. Hétfő Ma parancsot kaptunk, hogy holnap szed­jük össze a holminkat és holnap indulunk. Az idő szép de délután már eső is esett. 918. Május 14. Kedd Reggel felkeltünk és azonnal hozzáfogtunk az összecsomagoláshoz. Délben még Tezzébe megebédeltünk és délután 1 órakor indultunk el muníciót vivő teherautókon az eső esett és jól eláztunk. Primolanón keresztül jöttünk mind­ég emelkedésnek. Az úton Primolanót mikor elhagytuk egy hosszú szerpentin úton kellett feljönni. Arsi-ba [Arsié] szálltunk le az autókról és onnan V 3 órát gyalogoltunk mikorra beértünk oda ahol a 4, Scheinwerfer Komp. van, egy kis faluba. Ott elfoglaltunk egy üres kis szobát és ott elhelyezkedtünk. A tájék itten egy kicsivel szebb mint volt Tezzébe. A falu neve Giuliat. 918. Május 15. Szerda Délelőtt jelentkeztünk a századparancsnok­nál és priccsekkel berendeztük a lakásunkat. Ma is esik reggel óta az eső. 918. Máj. 16. Csütörtök Ma az idő nagyon szép. Több ízben voltak bent ellenséges repülők de hamar megpuczoltak mert hevesen lőtték a tüzéreink. Délelőtt kocsi­val trágyát hordtunk ki a földekre. Ma kaptuk a parancsot, hogy holnap délben indulunk ki az állásba egy 35 c/m lámpának dekungot [fede­zék, Deckung] csinálni. Nem tudom majd mi lesz kint de már előre is fázok, a kint létektől mert mint mondják az olasz hevesen ágyúzik. És mondják hogy az utakat ahol menni fogunk azt is mindég lövi. Amint mondják nagyon fá­rasztó az út mert nagy hegyekre kell felmenni. - Milyen kár hogy nem maradhatunk itten már megszoktuk ezt a helyet és itten mégis csak biz­tonságba volt az életünk. Istenem ma van má­jus 16 ma töltöttem be 19 évemet nem tudom Istenem, hogy a 20-at megérem-e és ha igen úgy hol és milyen körülmények között. - Este bent voltam a másik faluba és ottan vettem kenyeret 14 K-ért és pár konzervet 7 K-ért. ­918. V. 17. Péntek Ma szintén szép napra ébredtünk. De sajnos rögtön tudatára ébredtünk hogy ma indulunk ki a stelungba. Délelőtt faszoltunk [pakol, sze­rel, fassen] gas maszkát és leveleket írtunk haza, hogy ha nem is tudják egészen csak sejtsék leg­alább hogy most oda megyünk ahol osztogatják a halált egyre másra. Nem vagyok babonás de kicsit furcsa, hogy éppen Pénteken megyünk ki. Délután indultunk 12 óra után mindég fel­felé Roppant meleg volt már annyira el voltam fáradva mielőtt kis pihenőt tartottunk, hogy alig bírtam vánszorogni a víz csak úgy csurgóit rólam. Amint ott egy hegyaljába leültünk ott már nem igen volt kedvünk eggyőnknek sem. Egyszer csak ott ahol az úton már elhaladtunk a fejünk felett röpült át egy nagyobb kaliberű gránát és ott explodált tőlünk pár száz lépésnyi­re ez volt az a gránát amelyet először láttam ez még nem nagyon ijesztett meg. Egy óra múlva tovább mentünk itt már lefelé kicsit. V 2 óra múl­va keresztül mentünk egy Ehizman (?) nevű kis falun. Amint a falun átjöttünk a falu szélén is­mét leültünk kicsit kifújni magunkat. Míg ülünk ott 10 percig halljuk fütyülni a gránátot és már is hallunk egy robbanást és a fejünk fölött röpül­nek a kövek rögtön mi lehúzódtunk a földre és ezután rögtön felkapkodtuk a kisztungát [ruha­darab?] és máris pucoltunk tovább. Ha most egy töltés nincs ott előttünk biztos biztos megsebe­sültünk volna vagy ha tíz lépéssel hosszabb lett volna mindnyájan ott maradunk. Most igazán megijedtem de nem csak én hanem mindnyájan. Még egy gránát csapott le közel hozzánk. 4 óra­kor megérkeztünk a hegy tövébe ahol megfőz­tük a kávé konzervet és deszkákból összetákol­tunk egy kis gunyhót, ahol reggelig aludhatunk majd reggel 4 órakor tovább megyünk fel az 228

Next

/
Thumbnails
Contents