Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kis Krisztián Bálint: Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867–1918)
Kis Krisztián Bálint nem lehet hibátlan és hiánytalan. Nem foglalkozunk pl. a vándornyomdászokkal, az újságokkal, a folyóiratokkal és a helyi lapokkal.5 Ugyancsak nem vetettünk számot a vándor könyvárusokkal, akiknek a vállát nemcsak a kiadványok képletes és fizikai súlya, illetve eladhatóságuk bizonytalansága nyomta, hanem a hosszú kereskedelmi utak nehézségei is... Vizsgálódásunkat széles időbeli horizonton kezdjük, valamennyi nyomdahelyet föltüntetünk a kezdetektől korszakunk végéig. Alapelvünk a következő: a nyomdásztelepülések az első műhelyalapítás időrendjét követik (zárójelbe kerültek a háború előtti utolsó békeév, az 1913. évi közigazgatási helyzet és állapot helységnévtárban föllelt adatai; ahol a települési státuszt nem tüntettük föl, az a település általában községnek minősült, valamint a lakosságszám). A már nem működő nyomdákat, illetve a korábban létrehozott műhelyek alapítási évszámát ugyancsak zárójelbe tettük, és ugyanígy jártunk el az esetben is, ha a nyomda a vizsgált időszak után is működött. Ezzel remélhetőleg kettős célt is sikerült elérnünk: egyfelől néhány alapinformáció erejéig tájékozódhatunk a korábban működő nyomdákról, másfelől rálátást kapunk arra vonatkozóan is, hogy mely nyomdák „élték túl" az I. világháború. Mindezek mellett igyekeztük számba venni a vizsgált korszakban megjelent, döntően magyar nyelvű műveket, kitekintéssel jó néhány érdekes és értékes könyvre, helytörténeti-helyismereti, illetve egyéb kiadványra döntően a Magyar könyvészet vonatkozó kötetei alapján. A föllelt bibliográfiai adatokat lábjegyzetben rögzítettük.6 Külön nem jeleztük, ha az adott településen nem ta5 Ez utóbbiakra nézve az egyik legkorábbi, ma is jól használható összefoglalás: BOROVSZKY Samu (szerk.) [1909] 477-484. Internetes változat: http://mek. oszk.hu/09500/09536/html/0003/16.html. A letöltés dátuma: 2015. május 23. 6 A terjedelmi lehetőségeket és az ésszerűséget szem előtt tartva külön már nem jelöljük a nyomdát, illetve a nyomdászt, és mindig csak az első kiadvány esetén adjuk meg a kiadás helyét is - a továbbiakban az ugyanott (uo.) jelölést használjuk. Hasonlóan járunk el a szerzők esetében is, amennyiben az egymás után szereplő művek szerzője ugyanaz a személy (ugyanő - uő). Ugyancsak közhasználatban van és mi is alkalmazzuk a hónapok neve, a szerkesztő, szerkesztette (szerk.), a fordító, fordította (ford.), a különlenyomat (klny.), az évfolyam (évf.), a szám, számú (sz.), valamint a kiadási hely, illetve évszám megjelölése nélkül megjelent művek esetén szokásos rövidítést (h. n., é. n.). láltunk nyomdát, nyomdászt, kiadót és/vagy kiadványt, illetve könyvkereskedőt. Ez utóbbiakat a Magyar könyvkereskedők évkönyve kötetei alapján mutattuk be. Nem alakítottunk külön csoportot a kiadókból. Ezek ugyanis részben a nyomdatulajdonosok, a közigazgatási szervek, a különféle (egyházi és világi) intézmények, szervezetek, a könyv-, folyóirat-, illetve lapszerkesztők, sőt nem ritkán maguk a szerzők voltak. Ezeket nyilvánvalóan a kiadványoknál pontosan megjelöltük. NYOMDÁK, KIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN Újvidék, törvényhatósági jogú város, 33 590 lakos (Emanuel Jankovics nyomdája és könyvkereskedése, 1790-1844; Kaulitz nyomda, 1807-1847; Milinkovics Pavel kiadó, 1814; Medákovics Dániel nyomdája, 1845-1859.) Fuchs Ágoston, majd Fuchs Emil (és Társa) nyomdája és könyvkereskedése, (1856)-1913; Görögkeleti Püspöki Nyomda, (1860)-1890; Popovics Testvérek nyomdája és könyvkereskedése, 1870-1907; Pajevics Arzén nyomdája és könyv- kereskedése, 1874-1907?; A Szerb Nemzeti Társulat Nyomdája, 1875?; Dimitrovics Miklós (máshol: Dimitrijevics Nikola) nyomdája, 1880- 1887; Jojkits Mladen nyomdája, 1885?; Pavlovits és Jocics nyomdája, 1890-?; Hirschenhauser Benő nyomdája, 1893-1917; Miletits Szvetozár nyomdája, 1890-1913; Ivkovits György nyomdája, 1897-1914; Bresnitz H. K. nyomdája, 1899- 1901; Friedmann Samu nyomdája (1904-től: Hungária Nyomda), 1901-1914; Branik Könyvnyomda Rt., 1904-1913; Dokovics György nyomdája, 1907-1909; Natosevity (máshol: Natosevics) Nyomda Rt., 1908-1913; Jokovics György nyomdája, 1909?; Merkur Könyvnyomda (Fuchs Oszkár és Társa nyomdája), 1908- 1914; Szerb Matica Nyomda, 1908-1909?; Friedmann Sándor nyomdája, 1910-?; Bradvánovics Koszta nyomdája, 1911-1912; Könyvnyomdái Szövetkezet, 1913; Gutenberg Nyomda, 1913- 1914; Szövetkezeti Könyvnyomda, 1913-1916?; Ognyanovics nyomdája, 1914?; Neupauer Ödön nyomdája, 1914-1915; Újvidéki Hírlap Nyomda, 1917?-1918. A Fuchs-féle nyomdából összesen 16 magyar nyelvű művet ismerünk az 1874-1911 közötti időszakból. Ezek közül 11 alkalmi kiad200
