Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
In memomiram - Benkő Elek–Somogyvári Ágnes–Tóth Csaba–Wicker Erika: Székely György (1955–2017)
SZÉKELY GYÖRGY (1955-2017) 2017. augusztus 4-én tragikus autóbalesetben elhunyt Székely György régész-numizmatikus, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa. Hódmezővásárhelyen született 1955. május 7-én. Bár már gyerekként érdekelte a történelem, a csillagászat és a régészet, nagyon kedvelte a kémiát is, ezért középiskolai tanulmányait a debreceni Vegyipari Szakközépiskolában végezte, ahol 1973-ban középfokú vegyipari képesítést szerzett. Történelemtanára hatására érdeklődése újra a történelem felé fordult, ezért jelentkezett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyartörténelem szakára. A második évben felvette a régészetet. 1978-ban történelem szakos előadói és régész diplomát szerzett, diplomamunkáját numizmatikai témából írta. Egyetemi évei alatt az Eötvös József Collegiumban lakott, ahol megismerkedett Körösi Ilonával. 1978-ban házasodtak össze, két gyermekük született. Ugyanebben az évben került - feleségét követve - a kecskeméti Katona József Múzeumba, ahol régészként és numizmatikusként dolgozott halála napjáig. Elsősorban az Árpád-kori és késő középkori településtörténet foglalkoztatta, ezen belül is a Duna-Tisza közi, különösen a Bács-Kiskun megyei középkori templomok és temetők kutatása. Érdekelték a középkori anyagi kultúra világi és egyházi emlékei is, de talán leginkább numizmatikusként vívott ki országos elismertséget magának. Már általános iskolásként gyűjtötte a régi pénzeket, az egyetemi képzés során tovább mélyítette tudását, és Kecskemétre kerülve munkája része lett a numizmatika is. Kezdettől fogva kezelte és fejlesztette a múzeum éremgyűjteményét. A középkori és kora újkori magyar pénztörténet, ezen belül főleg a 13-17. századi időszak pénzleleteinek és pénzforgalmának feldolgozása és közzététele rangos helyet biztosított számára a numizmatika kutatói sorában. A múzeumban eltöltött évtizedei alatt számos régészeti ásatást vezetett; Árpád- és középkori lelőhelyek mellett őskori és szarmata települések és temetők feltárását irányította: 1979: Kiskőrös-Csonthalom (bronzkori és szarmata telep); 1980: Ladánybene-Templom- dűlő (középkori templom és temető), Kiskőrös-Feketehalom (szarmata telep és temető); 1981: Hetényegyháza-Belsőnyír, Zana-tanya (Árpád-kori templom és temető); Tiszakécske-Árkus- dűlő (szarmata telep, kora Árpád-kori temető); 1982: Tiszakécske-Árkus-dűlő (szarmata telep, kora Árpád-kori temető), Hetényegyháza-Belsőnyír, Zana-tanya (Árpád-kori templom és temető), Nyárlőrinc-Hangár u. (középkori templom és temető); 1983: Lakitelek-Agrokémiai telep (késő középkori telepnyom), Nyárlőrinc-Hangár u. (középkori templom és temető); 1984: Nyárlőrinc-Hangár u. (középkori templom és temető); 1985: Nyárlőrinc-Hangár u. (középkori templom és temető); 1986: Nyárlőrinc-Hangár u. (középkori templom és temető); 1987: Kecskemét-Kossuth tér, Ferences templom (újkori jelenségek), Lajosmizse-Alsólajos, M5- D6, 43/b lelőhely (Árpád-kori település); 1988: Lajosmizse, M5-26. lelőhely (szkíta és szarmata kori település, társrégész: Kulcsár Valéria), Lajosmizse, M5-D1 (őskori és 10-11. századi telepnyom); 1989: Kiskunmajsa-Marispuszta (középkori templom, társrégész: Pálóczi Horváth András), Nyárlőrinc-Hangár u. (középkori templom és temető); 1990 Nyárlőrinc-Hangár u. (középkori templom és temető); 1991: Nyárlőrinc-Hangár u. (középkori templom és temető); 1994: Hetényegyháza-Belsőnyír, M5-68. lelőhely (Árpád-kori település), Hetényegyháza- Belsőnyír, M5-65. lelőhely (Árpád-kori település); 1995: Kiskunfélegyháza-Belsőgalambos, M5-131. lelőhely (Árpád-kori település); 1996: Hetényegyháza- Belsőnyír, M5-158. lelőhely (szarmata település, társrégész: Balogh Csilla), Kecskemét-Belsőnyír, M5-52/C lelőhely (szarmata temető), Kiskunfélegyháza-Belsőgalambos, M5-131. lelőhely (Árpád-kori település); 11
