Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
A Kiskunság táncai - antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról gánytáncokat gyűjtött, és az erotikus rókatáncot filmezték le 1954-ben; a gyűjtést hasonló sikerrel megismételték Szabadszálláson is.109 Kiskunhalas. Kiskunhalas a Kiskunság egyik Gyöngyösbokrétás települése, bár az itteni csoport nem kapcsolódott annyira a mozgalomba, mint a Felső-Kiskunság fővárosa, Kunszentmiklós.110 A településen többször és többen gyűjtöttek tánccal kapcsolatos anyagot. 1940-ben Molnár K. Ferenc több fontos adatot jegyzett le idősebb adatközlőktől a korábbi táncélettel kapcsolatban.111 112 A disznótorban kecskedudára táncoltak, és közben kurjongattak: Ez a lábam ez, ez ez, jobban járja, mint emez.u2 A gyors figurázásnál az egyik táncos így kiáltott fel: Kígyófején táncolod. A gyűjtő említi a lakodalmi bikás játékot, amikor a pokróccal letakart férfi volt a bika, akit le kellett fogni. A lakodalmi móka profán mozzanata, hogy a bika hátul trágyázott, ami a verekedéskor a bikafogóktól ügyességet kívánt. A lakodalmi menetben végigtáncoltak az utcán, de Molnár nem írta le, hogy mit és hogyan, csak annyit jegyzett meg, hogy a tömeg végig „hújongott". Szokásban volt a menet előtt elzárni az utat három szalmakötéllel, amit „boszorkánykapunak" neveztek. Ezt háromszor kellett átszakítani, mert így nem fogja az új párt a boszorkányság. A Gyöngyösbokrétás csoport a település szülötte és néprajzkutatója, Nagy Czirok László (1883-1970) szervezőmunkája révén alakult meg. A csoport saját Bokréta Ünnepét 1937. július 25-én négy vendégcsoport működött közre. Műsorukon leginkább Bene Adám verbunkja vagy Bene Ádám tánca néven ismert férfitánc szerepelt, amit eleinte csak egy-két ember tudott, és amelynek lépéseiből rekonstruálhatták a körverbunkjukat. Programjukban nagy sikere volt a kisszéktáncnak, a seprűtáncnak és csárdás helyi formájának, a lippentősnek, amivel 1936-tól 1939-ig léptek fel a budapesti augusztusi Gyöngyösbokrétán.113 109 KAPOSI Edit - MAÁCZ László 1958 252., 261. 110 Egy kiskunhalasi férfi képe került be a fényképes könyvébe, PAULINI Béla 1937 53. 111 MOLNÁR K. Ferenc, Kiskunhalasi gyűjtés, 1940, EA 2088, Néprajzi Múzeum. 112 A kecskebőr-dudára járt táncolás a kecskeméti disznótorokban is jellegzetes volt Vahot Imre leírása szerint lásd: ITZÉS Mihály 1987 348., 352. 113 PÁLFI Csaba 1970 149. Ez utóbbi tánc igen szép és egyedi térdelő motívumot használtak, amikor a kieresztett kézfogásban a férfi a nő előtt féltérdre ereszkedik (lásd táncírás).114 A településen más, polgári eredetű és tánciskolás táncok (pl. rezgős tánc, susztertánc, román tánc, magyar polka, keszkenőtánc) is divatosak voltak, ám ezek - a budapesti szervezők cenzúrája miatt - nem kerültek be a színpadi műsorba.115 Nagy Czirok 1950-től jegyzett le részletesebb információt a kiskunhalasi táncéletről és táncokról.116 A gyűjtő a lakodalom részeként - amelyet a 19. század végi emlékezet szerint még zászlós felvonulás jellemzett, ahogyan több más településen is - írt le részletesen több táncot. O következő táncokat ismerte: „gyermektánc", „lakodalmi körtánc", agglegénytánc, takácstánc, kisszéktánc, seprűtánc, lippentős csárdás, sapkatánc, ugrós-tánc, ka- nász-tánc, verbunkos-tánc, csárdás" és friss csárdás.117 Gönyey Sándor 1934-ben filmezett le egy szólótáncot, amelynek a „vőfélytánc" nevet adta, ami nem sokat segít abban, hogy a tánc hovatartozását pontosan meghatározzuk. Feltételezhető, hogy ismert akkori vőfély táncolta a lefilmezett táncfolyamatot, de az is, hogy hagyományosan is így nevezték a táncot, amit Nagy Czirok a zászlós lakodalmi felvonulás részeként említett. A kiskunhalasi néprajzi gyűjtőtábor 1939-es naplójában egy adatot találtam arra nézve is, hogy a település lakói ismerték és akkor még javában élt a tréfás verbuválás: „A vőfély hadsereget gyűjt, különböző nemzetek nevéről nevezi el".118 Szomjas György megerősíti a tréfás verbuválást, amely 114 Az 1956-ban felvett apátfalvi csárdásban egy távoli rokonmotívum található, de a pár nem elől laza kézfogással táncol. Kerekes B. Márton feleségével táncolja a csárdást, a váll-váll fogáskor ereszkedik féltérdre, lásd MTA ZTI Ft. 277. 115 Az Állami Népi Együttes filmtárában maradt fenn az első film, amelyen „verbunk, csárdás, széktánc, seprűtánc" szerepel, onnan Lugossy Emmához került az anyag, mely jelenleg a Zenetudományi Intézet tulajdonában van. A kiskunhalason ismert többi táncról lásd: MÁNDITY László 2009. 116 NAGY CZIROK László, Kiskunhalasi gyűjtés, EA 2547, Néprajzi Múzeum. 117 LUGOSSY Emma 1956 494-495., SZOMJASSCHIFFERT György 1994 46. Érdekes párhuzam ugyanakkor, hogy a kunszentmiklósi süveges dallama a vajdasági Bácskertes kisszéktáncaként bukkant fel BODOR Anikó 2003 366. 418 GRANASZTÓI Péter 2009138. 191
