Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Balogh Csilla: A Duna–Tisza köze avar kori betelepülése
A Duna-Tisza köze avar kori betelepülése rejthet. A fennmaradt publikációk a statisztikai vizsgálatokhoz csak ritkán használhatók: a temetkezési szokásokra vonatkozóan kevés adatot szolgáltatnak, a tárgy megnevezések nem egyértelműek, vagy nagyon sematikusak. Jó esetben is csak egy részükhöz van illusztráció, és temetőtérképek is csak ritkán állnak rendelkezésre. (5) És végezetül számolnunk kell azzal is, hogy nem minden esetben sikerül megszerezni az ásató engedélyét még az adatfelvételhez sem. Mindezeket szem előtt tartva az elemzést egy összetett statisztikai módszert (Kombi- natiostatistik) alkalmazva végeztem, amelyben a relatív kronológiai, a statigráfiai és a tipológiai szempont egyszerre érvényesül.9 A LELETANYAG KRONOLÓGIAI FÁZISAI ÉS A DUNA-TISZA KÖZE BETELEPÜLÉSÉNEK MODELLJE A Kárpát-medence avar kori megszállásának kérdését elsőként Korig Ilona vizsgálta, a kora avar kori fegyver-lószerszám leletegyüttesek (hosszúfülű, kerek, bordástalpú kengyelek, csuklós csikózablák, rövid kopják, a félgömb alakú, préselt lószerszámveretek és a préselt, háromkaréjos- vagy téglalap alakú, rojtmintás lószerszámdíszek) elterjedése alapján az avar kori megszállás egy lehetséges útvonalát vázolta fel.10 Véleménye szerint a legkorábbi avar szállás terület a Duna-Tisza közén volt, s feltevése szerint a kengyeles-kopjás lovasok a dunaszekcsői átkelőhelynél lépték át a Dunát és szállták meg a Kelet-Dunántúlt az egykori limes mentén, valamint kisebb mértékben a Tisza vonalat, s csak utána következett a Maros mente és a fontosabb útvonalak biztosítása. A nagy számban a Duna-Tisza közéről általa összegyűjtött fegyver-lószerszám együtteseket - a szentendrei sírnak, valamint a kunágotai leletnek a hazai kutatásban akkor általánosan elfogadott keltezése alapján - a 6. század utolsó harmadára tette.11 9 A módszertanról STADLER, Peter 1985,1993; ZABOJ- NÍK, Josef 1991 10 KOVRIG Ilona 1955 39. 11 Vő. Csallány Dezső kuturgur-bolgár elképzelésével (CSALLÁNY Dezső 1953 135.). A magyar népvándorláskor kutatását hosszú időn át meghatározta az etBár e lelethorizontot ma is az avar kor korábbi időszakára jellemzőnek tartjuk, de a 6. század végére való keltezésük már nem bizonyítható. A leletkor keltezéséhez használt szentendrei sírt ugyanis a benne lévő Focas solidus (607-610)12 post quem keltezi a 7. század első évtizedeire, illetve az újabb kutatások a kunágotai sírlelet nagyon korai keltezését is elvetették.13 Ez alapján Kovrig Ilona leletkombinációjában máris összekeveredtek az első nemzedék feltételezett emlékei a második és harmadik generációéval. Az ebből adódó nehézségek csak részben válnak áthidalhatóvá a „kettős keltezéssel", amire egyébként már maga Kovrig Ilona is felhívta a figyelmet.14 A későbbi kutatás teljesen figyelmen kívül hagyta az avar megszállás útvonalának ezen elképzelését, s így a Duna-Tisza közére a 6. századi betelepedés lehetőségét is. A legkorábbi ázsiai eredetű tárgyak területi elterjedése alapján a legkorábbi avar szállásterületet a Tisza vidékére, a Duna mentére és a Dunántúlnak a Balatontól északra eső részére lokalizálták.15 E tárgy típusok elterjedési térképén a Duna-Tisza köze gyakorlatilag fehér foltként jelentkezett - jóllehet ez az előkerült és publikálatlan leletanyagról származó ismeretek hiányának volt köszönhető. A terület kora avar kori betelepülésével kapcsolatosan régóta az a nézet tartja magát a szakirodalomban, hogy a terület megszállása csak Konstantinápoly 626. évi sikertelen ostroma után indult meg abban az ütemben, ahogy egyre inkább lehetetlenné vált az avarok balkáni térnyerése. S ezzel egy időben a kagáni székhely is északabbra húzódott, a Duna-Tisza köze középső/északi harmadába,16 mely ekkor „lakatlan" terület volt.17 A temetkezési szokások és a régészeti leletanyag elemzésével ezeket a „megkövesedett" megállapításokat sokban sikerült pontosítani, árnyaltabbá tenni. nikus-megközelítés (etnikum=tárgy), ami a korabeli Európa nemzeti-romantikus történelemszemléletében gyökerezett. A téma összefoglalását Id. BRATHER, Sebastian 2000141-144. 12 BÓNA István 1983 103. 13 KISS Attila 1991 67-84. 14 KOVRIG Ilona 1955 37. 15 BÓNA István 1986 165.; GARAM Éva 1990 254-257. 16 KISS Attila 1995140. 17 Vö. BÓNA István 1984 24. térkép; KISS Attila 1983 Abb. 1; 1998; CSEH János 1990 59
