Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Wicker Erika: Nagyurak és vezérek. Híres avar leletek a Kiskunságból
Nagyurak és vezérek. Híres avar leletek a Kiskunságból 1. melléklet FORGATÓKÖNYV8 Információs blokkok9 Sorszám Jelleg Technikai megjelenítés Méret (cm) Szöveg i/i Információs tábla Diaszerű 40x80 A KORA AVAR KOR (568-650/660) Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568- ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a Bizánci Birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegényedése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. Erre utalnak leletekben gazdag kiscsaládi-nemzetségi temetőik, és elsősorban maguknak az avar nagyuraknak és az őket szolgáló vezéreknek ázsiai hagyományokat követő magányos sírjai. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók sajnos általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos leletegyüttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát. l/2a Térkép Diaszerű 40x40 A kora avarok betelepülésének feltételezett iránya l/2b Térkép Diaszerű 40x40 Jelentős kora avar lelőhelyek a Kiskunságban 1/3 Információs tábla Diaszerű 40x80 NAGYÚRI KÖZPONTOK A KISKUNSÁGBAN Nem tudjuk, hogy hol volt a kora avarok uralkodójának, a honfoglaló Baján kagánnak és utódainak a székhelye. A Kiskunságból jelenleg ismert korabeli gazdag temetők, különleges szórványleletek, de elsősorban a vezető réteg magányos férfisírjai négy, az avar uralkodócsaládhoz köthető központot sejtetnek. Ám ezek tényleges kapcsolata az avar kagánokhoz ma még bizonytalan. Kiskunfélegyháza és Petőfiszállás környékén vezéri sírok és gazdag közösségek temetői kerültek elő. Kunbábonyból ismerjük a Kárpát-medence leghíresebb avar sírleletét, a kunbábonyi nagyúr hagyatékát. Családja női tagjait bizonnyal a környékbeli gazdag temetőkben temették el. Bócsa határában a kunbábonyi nagyúrral közel azonos rangú férfit temettek el. Közeléből vezéri sírok és jelentős leletek kerültek elő. A kecskeméti és a nagykőrösi vezéri sírok fontos avar szállásközpontot jelölnek ki ezen a tájon is, ahol még sok különleges korabeli leletet rejt a föld... 2/1 Információs tábla Diaszerű 40x80 A KÖZÉP ÉS KÉSŐ AVAR KOR (660/670-803/826) A sikertelen bizánci ostrom (626) után az Avar Kaganátus nem volt többé jelentős politikai tényező, ezért írott forrásokban hosszú ideig nem is említik. Közel fél évszázaddal későbbi az a híradás, mely szerint 670 körül onogur-bolgár népcsoportok kaptak „letelepedési engedélyt" az akkori avar kagántól. A közép avar kornak nevezett időszakra jellemző, a kora avarokétól számos jellegzetességben eltérő régészeti leletanyag vidékünkről is ismert. Az avar kor legnagyobb rejtélyét a különleges öntött bronz övdíszeikről elnevezett késő avar „griffes-indások" jelentik, akiknek hagyatéka jól elkülöníthető a közép avar onogur- bolgárokétól. Vajon ez a nagyszámú népcsoport is az onogurokkal 8 A kiállítás rendezése természetesen a pályázatban megadott eredeti forgatókönyv alapján történt, ahhoz képest az egyes vitrinekben elhelyezett leletek nem változtak. Ám csoportosításukat - ahol erre szükség volt - a rendezés során végeztem, ezért itt és most a „végeredményt" közlöm, azaz azt a helyzetet, ahogy az egyes vitrineken belül az egyes tárgycsoportok végül elhelyezésre kerültek. 9 Előbb az információs blokkok szövegét közlöm, ezt követik a vitrin-információk; az egyes információs blokkok kiállításban való helyét utóbbiak felsorolásánál jelzem. 379
