Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Győir-Nagy Sándor: Búza–kenyér–élet. Szakmai megnyitó
Cumania 27. Győri-Nagy Sándor BÚZA - KENYÉR - ÉLET A búza útja a földtől az asztalig a Duna-Tisza közén egykor... és ma, avagy kiállítással a fenntartható fejlődésért Szakmai megnyitó1 Nem átlagos néprajzi kiállítás megnyitóján vagyunk: a) A kiállítás címe: nem „Búza, kenyér, élet", hanem az, hogy „Búza - kenyér - élet". b) Az erdélyi Szász Jenő mondta a megnyitóbeszédet, aki a Nemzetstratégiai Kutató- intézet elnöke, s nem csekélyebb közösségek képviselői tisztelték meg a kiállítást végig kitartó jelenlétükkel, mint Kecskemét város polgármestere, Zombor Gábor és a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke, Bányai Gábor. c) A kiállítás két kitalálója és megvalósítója két fiatalasszony, összesen öt gyermek édesanyja, ami messze jobb mai magyar kortársnő- ik átlagteljesítményénél. d) Mindketten olyan „iskolából" jöttek a néprajzos szakmába, amely messze túlmutat a hagyományos leíró és dokumentáló néprajzon - a kiállítás címében nagybetűvel szedett „élet" értelmében: Szabóné Bognár Anikó pályáját a tájanyagok és a tájművelő ember kultúrájának nagy tudója, Juhász Antal professzor, ill. az Alföldnek életet adó Tisza nagy ismerője, Bellon Tibor, megboldogult jó barátom alakította. Anikóval a Magyar Ökoszociális Fórum idei „Víz- és vízhiány a tájban..." című szegedi konferenciáján találkoztam először, ahol ő is találkozott egykori kedves professzorával, a hallgatóságban ugyancsak jelen volt Juhász Antallal, aki tán itt is jelen van. Ha testben nem is, szellemében mindenképp. Végh Katalin abból az Átány nevű faluból indult Debrecenbe, néprajz szakra, melynek 1 Elhangzott Kecskeméti Katona József Múzeum „Cifrapalota" Kiállítóhelyén, 2013. augusztus 21-én, a vándor- kiállítás nyitórendezvényén. téeszesítés előtti kultúráját az Átányon már rég szentté avatott Fél Edit és tanítványa, Hofer Tamás kutatta, máshol aligha megközelített monografikus teljességgel. S mikor gödöllői tanszékem megkezdte az átányi helyi kultúra téesz utáni újrakutatását, és sikerült kiadni s az átányi templomban bemutatni Fél Edit és Hofer Tamás három, idegen nyelveken megjelent Átány-könyvének egyikét, az Arányok és mértékek...-et, akkor találkozott össze Kata a már öreg Hofer Tamással, akinél végül - milyen szép folytatás - a szakdolgozatát írta. Közben fenntarthatóság-kutató műhelyünkkel, a SZIE Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszékével is többszálú, állandó kapcsolatban volt. e) így most az én kultúrökológusi tisztem lett bemutatni a fölnevelők nevében - akik közül Kati édesanyja és bátyja, sőt (ha jól tudom) a küldő közösség polgármestere is itt van - az elvetett magból kisarjadt szellemi terméket, ezt a kiállítást, mely egyben igazi nemzetstratégiai aktus. f) A nagy horderejű nemzetstratégiai szándékra ugyan csak egy szerény, szinte szégyenlős megjegyzéssel utal a két rendező asszony, amikor egy „avagy"-gyal pontosítják a főcímből számukra sem eléggé kivilágló célt: „kiállítással a fenntartható fejlődésért". A MEGNYITÓ ÉS A KIÁLLÍTÁS TERE, A KIÁLLÍTÁS CÉLJA Talán nem sértek titkot, ha megemlítem, hogy a nyitó rendezvény helyszínéül komolyan szóba került a Cifrapalota legszebb szecessziós tere, az emeleti díszterem. Ezzel a 369
