Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Bognár Anikó–Végh Katalin: Búza–kenyér–élet. Egy kiállítás módszertani kérdései
342 2. melléklet A KIÁLLÍTÁS FORGATÓKÖNYVE Helyszín Szöveg Installáció/ bemutatás módja Illusztráció Tárgy Leltári szám Megjegyzés Cifrapalota közlekedő - 1. téma: köszöntés Búza - kenyér - élet A búza útja földtől az asztalig a Duna-Tisza közén egykor... és ma, avagy kiállítással a fenntartható fejlődés nyomában Kedves Látogató! A búza egykor maga volt az élet. így nevezte a nép az életet jelentő, kenyeret adó gabonát. A gabonatermesztés elsősorban a paraszti háztartások önellátását, éves kenyérszükségletük biztosítását szolgálta. Ettől függött a szó legszorosabb értelmében a család megélhetése. A búza útjának állomásai - az őszi szántástól az őrlésig - az esztendő munkarendjének pillérei voltak, végállomása pedig a kenyérsütés. A kenyér ma is alapvető élelmiszer, ma is főként búzából készül, a búza ma is a földben terem - minden egyéb viszont megváltozott a gépesített mezőgazdasági termelés egyeduralmával. A rendszerváltás után ugyan rövid időre visszatért a hagyományos eszközhasználat, hisz a föld- kárpótlás során gazdákká vált embereknek nem voltak gépeik, de ez csak rövid kitérő volt e folyamatban. Az téeszesítés nyomán átalakult a „föld népe", a munkaközpontú paraszti mentalitás. Mára eltűnt a paraszti gabonatermesztés, az ősi tudás és a parasztkenyér. Évszázadokkal ezelőtt az emberek mindennapjait átszőtte a gabonatermesztés és a kenyérsütés munkafolyamata, a jó Kétoldalas paraván A fenntartható fejlődés elmélete: a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és a társadalmi fejlődés igénye
