Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Módszertan - Bognár Anikó–Végh Katalin: Búza–kenyér–élet. Egy kiállítás módszertani kérdései
Bognár Anikó - Végh Katalin friss, egyéni ízlésnek megfelelő, jó minőségű, egészséges kenyér. Az egykor nehéz és fáradságos munka, a legfontosabb alapélelmiszer elkészítése az asszonyi gondoskodás és teremtő erő jelképe volt. Globális társadalmunkban a kenyérsütés mint az asszony és az anya ősi jelképe mára már megszűnt. Az épített installáció, a táblák és a podesz- tek között haladva a látogató ugyanabban a térben kaphat képet a kenyérsütés hosszadalmas folyamatáról és a ma reneszánszát élő házi kenyérsütés eszközeiről és munka- folyamatairól. A hagyományos kenyérsütés rendkívül hosszú munkafolyamatát egy óra grafikai ábrázolásával mutatjuk be, amelyen folyamatosan nyomon lehet követni az idő múlását. A sárga és fehér színnel a szürke hátterű táblákra elhelyezett szöveg figyelemfelhívó, ugyanakkor a lényeget kiemelő. A tárgyak részben a podeszteken, részben a térbe állítva, egyes esetekben a fal mellé, a képek folytatásaként vagy szerves részeként kerültek elhelyezésre. A falon nagyméretű fotók segítik a munkafolyamatok megismerését. A kenyérsütés első lépése a kovászolás, ami már a sütést megelőző nap megtörténik. Térbe beállított teknő mutatja be a helyszínt, körülötte a hagyományos munkaeszközök, a falon fotókon a munkafolyamat. A jelenkori tárgyak, a műanyag liszttartó edény, a kis műanyag élesztőtartó, az expressz instant élesztő, a dagasztóedény a podeszteken láthatóak. Jól elfér mellettük a szalma szakajtó és a morzsoltkás zacskó. Tovább haladva a falon a dagasztás fotói, a podeszten a hozzá kapcsolódó eszközök. A megérett kovászt a liszttel, illetve folyadékkal dagasztják egynemű tésztává. A posztamen- sen kis méretű játékokat helyeztünk el, amelyekkel egykor kislányok játszottak, utánozva édesanyjuk munkáját. E tárgyakkal mutatjuk be a belenevelődés folyamatát, a kisgyermek kortól kezdett munkára nevelést. A térben elhelyezett rongyszőnyegen két garnitúra műtárgymásolat, teknők, sziták, szakajtók, lapickák és liszteskanalak, szakajtóruhák és sütőabrosz várja a játszani akaró kisgyermekeket. Az eredeti műtárgyakkal ugyan nem játszhatnak, ám a másolatok megadják a „mindenképpen meg kell érintenem és ki kell próbálnom" élményét. A követendő tematika jegyében a podesztre kerül napjaink dagasztófejes robotgépe is. Az időrendi sorrendben előre haladva a kelesztés majd a kiszakítás témaköre következik. Eszközei nem a podeszteken, hanem a térben találhatóak. A sütőabrosszal letakart dagasztóteknő még az egyben kelő tésztát jelképezi. A falon a kemence életnagyságú fotója, előtte egy megépített padkán valódi szakajtók sorakoznak, kibélelve szakajtóruhával - mintha kelő kenyértészták sorakoznának sütésre várva. A kemence mellett helyeztük le annak hagyományos eszközeit, a szénvonót, a piszkafát, a pemetet és a sütőlapátot. A téma „fölé", térbe lógatva, mintegy látványelemként kerülnek a különböző keresztfák, a legegyszerűbbek és a legdíszesebbek egyaránt. Ennek a rendkívül egyszerű eszköznek a példáján át jól bemutatható a mindennapi használati tárgyak esetében is megvalósuló, díszítés iránti igény. Egyetlen keresztfa nyugszik valós használati helyén, a teknőn, ez az egy mutatja és magarázza az eredeti funkciót. Erre a magyarázatra mindenképpen szükség van, hiszen nem kerülhet a látvány a bemutatás és az ismeretátadás elé, ugyanakkor a helyes arányokat megtalálva érdekes összképet kaphatnak a látogatók. A valós és eredeti közegükből kiemelt keresztfák a térbe függesztve, lebegve látvánnyá válnak. A kiszakított kenyerek a kemencepadkán kelnek - az életnagyságú kemencefotó előtt a kiállításban is ott sorakoznak a szakajtók, a kemence mellett pedig használati eszközei, a sütőlapát, a pemet, a piszkafa és szénvonó. A szakajtóból a sütőlapátra tétel, majd a kemencébe bevetés a kenyérsütés legkényesebb mozzanata, bemutatása nagyméretű fotókon történik. A kemencék formai típusait infografika segítségével mutatjuk be. Itt helyeztük el a Balkánon elterjedt, és a Bácskában a 20. század elején még előforduló sütőharangot, melyet valódi kuriózumként mutatunk be. A kenyérsütés mai módjának ábrázolásához műanyag kenyérsütő edényt és kenyérsütő gépet állítunk ki. Az elkészült kenyeret nagy becsben tartották, és vigyáztak rá. A szegetlen házikenyeret a fellógatott kenyértartó rácson mutatjuk be, valamint pádon helyeztük el a megszegett kenyér tárolására szolgáló kenyereskosarat 334
