Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)

A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... detét. Az intézet vezetősége ennek ismereté­ben vásárolta meg 1902 folyamán azt a telket, melyen a jelenlegi épület áll. Az elhúzódó szabályozási eljárás miatt, a Népbank veze­tősége 1909 nyarán bízta meg Korb Flórist az intézeti palota tervezésével. A források semmilyen minőségben nem említik a ter­vezőtárs, Giergl Kálmán tevékenységét, ami alapján megállapítható, hogy ez volt az első olyan épület, melyet Korb önállóan tervezett. A tervezési fázis ideje (1909. július-október) sajátos körülménynek tekinthető, figyelembe véve, hogy a szóban forgó területszabályozási véghatározat a következő év elején született meg (1910. január 26.). A bér- és intézeti palota építkezési- és ki­vitelezési munkálatai 1910. május 1-je és 1911 szeptembere között zajlottak. A kivitelezési munkákra kiírt versenytárgyalásokon a veze­tőség kívánságának megfelelően előnyben ré­szesítették a kecskeméti szakembereket, és en­nek kapcsán láthattuk, hogy néhány esetben nem fogadták el Korb irodájának tanácsait, melyek miatt szakmai fennakadások történ­tek. Ezek közül a legtragikusabb Farkas József építőmester és beosztottainak szakértelem nélküli munkavégzése, mely miatt két épí­tőmunkás az életét vesztette. A baleset után Korb építészirodájának egyik tagja, Patzó Márton építész vette át az építkezés vezeté­sét. A vasbetonpilléres és födémszerkezetes épület minimálisnak tekinthető károk mellett vészelte át az 1911. július 11-én bekövetkezett kecskeméti földrengést. A kivitelezők névso­rából kiemelendő Róth Miksa (díszüvegezés) és Szabó Antal (épületszobrász), akikhez Kor­bot hosszan tartó munkakapcsolat fűzte bu­dapesti alkotásai kapcsán. Az építkezés teljes összköltsége 478 179 koronát tett ki. Korb Fló- ris építészi tiszteletdíja 20 359 korona volt. Az egykori Népbank épülete a korszak vi­szonyait tekintve a vegyes funkciójú bérpalota egyik jellemző példája, hiszen a földszinten - akárcsak napjainkban - üzletsor helyezkedett el; az első emeleten működtek a bankintézet saját helyiségei. Az első emelet fennmaradó részén volt egykor az épület legnagyobb alap- területű nagypolgári lakása, melynek első bér­lője Kada Elek polgármester volt. A második emeleten szintén polgári lakások lettek kiala­kítva. A lakók és a cselédek kényelmét szol­gálta a két, lifttel ellátott lépcsőház. A stíluskritikai kérdéseknél láthattuk, mekkora körültekintést igényel a palotaépü­let stílusának meghatározása. Az alkotás barokkizáló tömegformálása érezhetően a kései historizmus öröksége Korb építészeti formanyelvében. Formai szempontból apró változásokat figyelhetünk meg az életműben, melynek egyik érdekes állomása maga a Nép­bank. Korb és Giergl figyelemmel kísérték az európai építészet fejlődését, melynek ered­ményeit többnyire átvették. Munkásságukra nem kis mértékben hatott a korszak német építészete. A homlokzati formakincsek tekin­tetében három forrásból táplálkozik a Nép­bank homlokzati kompozíciója. Az első és legfeltűnőbb ezek közül a formai egyszerűsö­dés és racionális homlokzatszervezés, mely a német későszecesszió sajátossága. Ugyancsak a német építészet hatását jelzik a szögletes, geometrikus vakolatdíszítések és a vertikális rendbe sorolt rusztikus kváderezések. A má­sodik csoportot a bécsi irányzat elemeinek formai átvétele jelenti (kubusos pillérek az oromzatoknál, florális díszítések, babérkoszo­rú a felirati sávban, udvari homlokzat vako­latdíszítése). A klasszicizáló irányzatok hatása a főbejárat kiképzésére korlátozódik. A histo­rizmus örökségének tekinthető az épületszob­rászat, mely azonban az épület funkciójának megfelelő motívumrendszert jeleníti meg. A korszak építészeti tendenciái és Korb saját életművén belül elhelyezve az épületet, azt a megállapítást fogadhatjuk el, hogy a Népbank esetében erősen visszaszorul a historizáló fel­fogás, és a német, valamint az osztrák késő­szecesszió geometrikus-klasszicizáló irány­zatainak motívumai uralják a homlokzatokat. Ezen stíluselemek együttes alkalmazása egy meglehetősen egyedi kialakítású homlokzati kompozíciót eredményezett (2. kép). 303

Next

/
Thumbnails
Contents