Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... let. A zártsorú beépítettség következtében három irányból rendelkezik homlokzattal. Ezek közül a legjelentősebb természetesen a Szabadság térre néző, 11-tengelyes reprezentatív főhomlokzat, melyet enyhén előreugró öttengelyes középrizalit és egy-egy tengelyes oldalrizalitok tagolnak. Ennek megfelelően a homlokzatrendszer legtöbb sajátosságát a főtéri homlokzaton figyelhetjük meg, melyek közül feltűnő a horizontális (öv- és főpárkány) és vertikális elemek (hermapilaszterek, faltükrök, ablakokat és mellvédeket összefogó épü- letplasztika) együttes használata. A letompított épületsarok némileg kiegyensúlyozza a telek alakjának következében fellépő aszimmetrikus hatást, éppen ezért az Arany János utcai homlokzaton szintén megjelenik egy oromzat. A leredukált homlokzattagoló elemek és díszítések érezhetően alárendelt szerepet szánnak az oldalhomlokzatnak. A vertikális homlokzattagolás teljesen hiányzik, így csak a horizontális elemek érvényesülnek. Az udvar felőli homlokzat szinte minden díszítő elemet nélkülöz. Egyedüli díszítőelemként a függőfolyosókon az egyszínű vakolatba húzott, téglalapot formázó vékony kerámiacsíkok szolgálják a dekorativitást. Térformálás A Népbank bérpalotája öt szinttel lett megtervezve (alagsor, földszint, két emelet és tetőtér), melyeket két lépcsőház és két lift kapcsol össze. Az alagsor szintjén helyezték el az épületgépészeti berendezéseket befogadó helyiségeket és az üzletek raktárait. Különlegesség, hogy természetes fényt kapott az alagsor a felülvilágítók útján. A földszinten kaptak helyet a két helyiségből álló üzletek. Az első emeleten nyertek elhelyezést a Népbank intézeti helyiségei, valamint az épület legnagyobb alapterületű nagypolgári lakása, mely utóbbi meghaladta a 286 négyzetmétert. A második emeleten kizárólag bérlakások sorakoztak - összesen négy. A tetőemeleten érhették el a közös mosókonyhát, a hozzá szükséges szárítópadlással és mángorlóval (vasalószoba). Az épület funkciójából eredő sajátosságok nagyban befolyásolták a térformálás irányait. Mivel az épület elsősorban bérháznak készült, az építető szemében alapvető szempontnak számított a befektetett tőke tárgyiasítása. Az európai építészetben a bérházak, bérpaloták megjelenése szorosan összefüggött a városiasodás jelenségével, és maguknak a városok belső fejlődésével. Már a 19. század során a bérpaloták emelése a vagyonosodó polgárság egyik legfőbb és legjövedelmezőbb befektetési területe volt. A palotajellegű épületek kielégítették a polgárság reprezentációs vágyát, ugyanakkor jól jövedelmező bérlakásoknak adott helyet. A pénzintézetek anyagi stabilitásukat nagy, reklámértékű bérpaloták építésével igyekeztek kifejezni.123 Ezt az alapsémát a Népbank épülete szintén hűen követi. Az épület homlokzati arculatát a reprezentációra való törekvés jellemzi. A földszinten üzletek, az emeleteken pedig nagypolgári lakások és az intézet saját helyiségei sorakoztak, ebből következik, hogy a Népbank épülete vegyes funkciójú bérpalotának minősül. A főlépcsőház a főbejárat tengelyéből indul, és ugyanitt került elhelyezésre a személylift is. A cselédeknek szánt lépcsőház és teherlift az előbbiektől szigorúan elkülönül. A telekadottságok megengedték volna a lépcsőkarok számának növelését, és ezzel a függőfolyosó megoldásának elhagyását, de ez az alaprajzi megoldás ekkor még nem terjedt el a gyakorlatban. A lakások alaprajzi elrendezési elvei a 19. századi gyakorlatot követték, a reprezentatív helyiségek (szalon, úriszoba, ebédlő) enfilade módban követik egymást, és az utcai fronton helyezkednek el. A háztartás egyéb helyiségei (konyha, fürdő, cselédszoba) az udvari homlokzat mentén sorakoztak. A 20. század elején újabb követelményként a megrendelők és a jövendő lakásbérlők a higiénia és komfortosság korszerű vívmányait várták el - vizeshelyiségek, központi fűtés, villanyvilágítás, személyfelvonó. Ebben a tekintetben Korb bérpalotáiban - és persze pályatársainak döntő többségének hasonló funkciójú épületeiben - kialakított nagypolgári lakások hűen követik a közízlés változásait és elvárásait. 123 SISA József 2013 507-509. 297
