Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
A Kecskeméti Kereskedelmi Iparintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának... előrehaladott állapotba került, hogy márciusra az épületszerkezet késznek lesz tekinthető, mivel a főfalak és a tetőidom elkészült. Terveiknek megfelelően a munkálatok 1911 júniusára befejeződnek.85 A már többször említett hanyagság, mely az akkori építkezéseket jellemezte Kecskeméten, a későbbi hónapokban szintén fennállt. Az építési homok és a kavics úgy volt felhalmozva, hogy a járdákat teljesen elzárta a gyalogos forgalom elől.86 Ugyanakkor az időjárási viszonyok az építkezők érdekeinek kedveztek, az enyhe ősz és tél lehetővé tette, hogy a munkálatok a téli hónapokban zavartalanul folytatódjanak.87 Korb Flóris több újító javaslatát elfogadta az igazgatóság. Ilyen volt az ajtók külső felére szánt celluloid ajtóvédő - a szennyeződések és lopások megelőzésére.88 Továbbá ide sorolhatjuk a falak fizikai állapotát megóvó, úgynevezett „Picklon" falsarok-védőket, melyeket Pick Emil szabadalmazott.89 Reiszmann Márton mellett hasonló gondok merültek fel Székely Ödönnel kapcsolatban, aki az üzleti portálok kivitelezési munkáit vállalta el. Minden előzetes tájékoztatás nélkül a vállalati összegből 8 500 koronát átruházott a budapesti Disconto Bank javára. 1911 áprilisában a Népbank hivatalos úton felvette a kapcsolatot a budapesti bankkal és Székely Ödönnel, melynek következtében az igazgatóság kijelentette, hogy csakis a budapesti bank számára fizeti ki a munkálatok után járó összeget.90 Székely műhelye ugyan időben elkészült a portálokkal, de mivel a lábazathoz szükséges tordasi vörös márvány elemek nem érkeztek meg az építkezésre, azokat nem szál- lítatta át a Népbank épületébe. Utólag derült csak ki, hogy Székely ellen három rendbeli hitelezői követelést nyújtottak be, és a portálokat bírósági úton lefoglalták. A Népbank végül a Disconto Banknak fizette ki a munkadíjakat - 20 ezer koronát.91 85 Ua., mint a 61. jegyzet. 86 Hanyagságok az építkezések körül. Kecskeméti Újság, 1910. november 13. 87 Építkezések Kecskeméten. Kecskeméti Újság, 1911. január 8. 88 MNL BKML XI. 213.192/911. sz. igazgatósági határozat. 89 MNL BKML XI. 213.212/911. sz. igazgatósági határozat. 90 MNL BKML XI. 213.209/911. sz. igazgatósági határozat. 91 MNL BKML XI. 213. 247/911., 254/911., 274/911., 300/ 911. sz. igazgatósági határozatok. Az intézet vezetősége 1911 áprilisában döntött két emléktábla elhelyezéséről a palota főbejárata mellett.92 Három héttel később a táblákra szánt szöveget megváltoztatták, és végül egy darab felállításáról határoztak. Korb Flóris közölte a bankigazgatóval, hogy saját és alkalmazottja nevét kihagyni kívánja, továbbá Farkas József nevét sem tartja megörökíthe- tőnek, mivel csupán vállalkozóként vett részt az építkezésen. Pacsu Mihály viszont ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, és Korb Flóris nevének feltüntetését nem akarta lehagyni az emléktábláról. A szöveg végső formája így nézett ki: „Építtette a Kecskeméti Kereskedelmi Ipar hitelintézet és Népbank fennállásának 40. évében, Korb Flóris műépítész tervei szerint 1910-1911. évben, midőn az intézet élén Pacsu Mihály igazgatósági elnök állott".93 Farkas József nevének megörökítését érthető okokból nem támogatta Korb, mivel az a hanyagság, ami építőmesteri munkájának minőségét jellemezte a népbanki szerencsétlenség esetében - Patzó Márton hasonló észrevételei mellett - számunkra is érthetővé teszi fenntartásának indokát. 1911 tavaszán a nem megfelelő zártsorú beépítés bizonyos kellemetlenségeket idézett elő; a Népbank bérpalotájának és a vele szomszédos Nyirády-háznak tűzfalai között túlságosan nagy hézag maradt, aminek következtében a Népbank falai beáztak és átnedvesedtek. A városi tanácshoz benyújtott kérvény és a szomszédos telek tulajdonosával, Nyirády Lászlóval történt kölcsönös megegyezés folytán a hibákat kijavították - nem sokkal a földrengés előtt.94 A földrengés okozta károk és a helyreállítási munkálatok Kecskemétet 1911. július 8-án éjjel 2 óra 10 perckor földrengés rázta fel álmából. A rengés nagyjából 20-25 másodpercig tartott. Csak a reggeli napfény után lehetett felmérni, mekkora pusztítást vitt véghez az éjjeli katasztrófa: „a virágzó, szép város egy pozdorjává tört 92 MNL BKML XI. 213.236/911. sz. igazgatósági határozat. 93 MNL BKML XI. 213. 291/911. sz. igazgatósági határozat. 94 MNL BKML XI. 213. 333/911. és 405/911. sz. igazgató- sági határozatok. 293
