Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Horváth Roland: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank intézeti- és bérpalotájának építéstörténete és stíluskapcsolatai (1919–1912)
Horváth Roland lajdonába. Az 1899-es törvényhatósági bizottsági közgyűlés határozata után Pacsu Mihály bankigazgató élénken figyelemmel kísérte a bizottsági tárgyalásokat, s tudomást szerzett arról, hogy az akkor megállapított szabályozási vonalak egyike érinti a Laczi-féle bérház telkét, valamint a Dimó-ház kisajátítás alá fog esni.18 A bankigazgató ennek tudatában úgy vélte, a Laczi-féle ház telke a legalkalmasabb arra, hogy a Népbank felvásárolja azt. Az igazgató tisztában volt vele, hogy a főtéri telekszabályozások után ez a telek fog rendelkezni a legjobb adottságokkal, hiszen a telek főtérre eső része 42 méteres fronttal rendelkezett a tervek alapján. Az igazgató 1901-ben már folytatott tárgyalásokat a telek akkori tulajdonosával, de a 100 ezer koronás vételárat az igazgatóság nem hagyta jóvá. 1902 elején a bankigazgató az igazgatóság előzetes jóváhagyása nélkül megvásárolta 75 ezer koronáért a telket. A pénzintézet vezetősége utólagosan elismerte az ingatlanvásárlást.19 Vezetőségi szinten 1907. június 22-én hozott arról határozatot a Népbank, hogy az 1902-ben megvásárolt telken saját intézeti épületet kíván emeltetni. A határozat kimondta, hogy a főtéri szabályozások eljárásait követően egy minden tekintetben megfelelő, és a befektetési összeget kellően jövedelmező bérpalotát fog építetni a pénzintézet.20 A Népbank igazgatósága 1909. június 7-én megerősítette a két évvel korábbi határozatot, illetve kiválasztották azt az építészt, akit meg kívántak bízni a tervek elkészítésével. 1909 májusában a belügyminisztériumi leirat jóváhagyta az 1907-es szabályozási vonalat. Az igazgatóság úgy vélte, most már adottak a feltételek arra nézve, hogy az építkezés előmunkálatait megkezdjék. Pacsu Mihály bank- igazgató személyesen javasolta Korb Flóris építészt, aki elsőrendű szaktekintélynek tekinthető arra nézve, hogy elkészítse az intézeti palota terveit. A jegyzőkönyv tanúsága szerint Korb Flóris „régi, jó ismerőse" Pacsu Mihálynak, és alelnökének, Fejér Istvánnak. Referenciaként ki is emeli, hogy Korb tervezte a Budapesten, a mai Ferenciek terén található Klotild-palotákat (1898-1900/1899-1901) 18 Ua., mint a 9. jegyzet. 19 MNL BKML XI. 213.54/902. sz. igazgatósági határozat. 20 MNL BKML XI. 213.437/907. sz. igazgatósági határozat. és az uralkodó megbízásából készült Királyi bérpalotát (1899-1902).21 A bankigazgató egyértelműen állást foglalt az építész személye mellett: „Nevezett műépítész, mint kecskeméti születésű egyén, már kifejezést adott azon óhajának, hogy egy nagyszabású épület tervezésével, szülővárosa iránt, mintegy háláját is szeretné leróni, és mint az elnök által is nevezett műépítészt, ritka becsületességével és reális gondolkozásánál fogva alkalmasnak és megbízhatónak találja arra, hogy az épület tervezése az ő kezébe tétessék be. Őt melegen ajánlja, mint olyan egyént, aki meg felel annak a várakozásnak, mely az épülethez kötött igényeknek és kívánalmaknak minden irányban való kielégítésére fog szolgálni." Az igazgatóság maradéktalanul elfogadta az elnök javaslatait, és elhatározta az intézet telkén egy két vagy három emeletes palota építését. A határozat Korb Flórist is elfogadta, mint az épület megtervezéséhez szükséges építészt, azzal a feltétellel, hogy a helyzettől függetlenül ne az ő kezébe kerüljön az „építési vállalat kiadására való megbízás és kötelezettség." E célból június 14-én levélben megkeresték Korbot.22 Ugyancsak 1909. június 14-én felállították az igazgatósági tagokat tömörítő építési bizottságot, melynek elnöke következetesen Pacsu Mihály bankigazgató lett - további tagok: Fejér István, Bagi László, dr. Horváth István és Szabó Márton.23 Június 21-én Korb Flóris leutazott Kecskemétre, és személyesen tárgyalt az építési bizottsággal. A bizottság kívánságára megtekintette a beépítendő telket, a telek környezetét, és az építendő palotában elhelyezendő hivatal helyiségeihez felvette a méreteket. Minden más tervezési kérdésben szabad kezet kért, hogy a saját meglátásai szerint készíthesse el a terveket. Pár nappal később elküldte írásbeli feltételeit, melyben közölte, a tervező és művezető-építészi teendőket elvállalja, ameny- nyiben tiszteletdíját a tervezett költségvetési 21 A három palota a századfordulós neobarokk építészet reprezentatív monumentalizmusát hirdeti. A homlokzatok részletgazdag barokk ornamentikát vonultatnak fel. A belsőépítészeti és az iparművészeti megoldások a bécsi szecesszió stílusát követik. 22 MNL BKML XI. 213.329/909. sz. igazgatósági határozat. 23 MNL BKML XI. 213.342/909. sz. igazgatósági határozat. 286
