Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Művészettörténet - Sümegi György: Szobor-kálváriák
Szobor-kálváriák nyel. Bal kezét térdén nyugtatja, állát fogó jobb keze hátrahúzott jobb lábán pihen (5-6. kép). Mintha egy cselekvés, kirobbanás előtti feszült, elkeseredett állapotot rögzítene a szobor. Petur bajuszos, szuggesztív, indulat-teljesre mintázott feje is Márton édesapjának típusát idézi. „Komponálás közben, azóta is, ma is, sokszor apám alakja van előttem" - vallotta. E momentum megerősítheti azt a föltevést, hogy a mintázásban legalábbis az arc, a karakter kialakításában Márton aktívan vehetett részt. Mert önmagában nehéz elképzelni a közös szoboralkotást, mivel Márton a festő-rajzolóművészet felől érkezik a szobrászathoz, míg a másik alkotó profi szobrász. „A kecskeméti Katona József emlékmű, a pályadíj- és éremnyertes Petur bán itt élnek eredetiben, Tiborc, a félbemaradt kompozíció szemérmesen elrejtőzik" 20 - Siklódy Lőrinc Százados-úti műtermében - tehetjük hozzá. Ez a tény önmagában arra utalhat, hogy ott mintázták a szobor-alakokat, Siklódynál készülhettek a pályázati és kiviteli tervek is. A síremlék-együttesben a drámaköltőre konkrétan csak a kisméretű arckép-relief utal, ám ehhez nem a leghitelesebbnek feltételezett Rohn-metszetet használták elsődleges képi forrásul, hanem Roskovits Ignácnak Barabás Miklós Katonát megszépítő metszetére visszautaló portré-festményét.21 A Katona József-síremléket22 országos ünnepség keretében (1930. április 26-27.) fölavató Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter szerint: „Petur bán nemes alakja az élő nagy és szent lázadás a magyar mostoha sors ellen. O az örök tiltakozás idegen fajok járma ellen. O előtte szent az erkölcs, a becsület. Petur alakja ostorozó és mégis felhőt oszlató lelkiismeret".23 Az emlékműavatón (7-9. kép24) Aprily Lajos elmondta a Magányos aktor Kecskeméten című 20 SZABÓ József 1941 7. 21 Vesd össze: SÜMEGI György 1979119-136. 22 Márton lerajzolta a síremlék összeállítását: Katona síremlék építése, 1930, p. c. 36,5x25,5 cm, jelezve jobbra lent: Összeállítják a kecskeméti Katona-síremléket Márton Ferenc 930 ápr., jelezve alul középen: Katona- Centenárium, Kecskeméti Képtár, ltsz.: 62.177. 23 Kecskeméti Lapok, 1930. ápr. 29.1-3. Lásd még: A kecskeméti Katona József centenárium. HORVÁTH Ödön 1931 7-81., Merkádó Gyula kecskeméti fényképésznek a síremlék-avatásról készített felvételei: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára XV. 5 Fotó és képeslapgyűjtemény. 24 A képek a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára gyűjteményéből származnak. versét, melyben a főalakot idézi elénk: „Szívében a pártütő erők /A bőszen lázadó Peturnak", aki „a zendülő békétlenség". Szerencsés döntés volt hát az együtt pályázóktól, hogy az alkotót a művön át idézzék meg. S hogy épp Peturral - ez is fontos párhuzam, hiszen maga Katona is „felhőt oszlató lelkiismeret" - mind a mai napig. A Katona-síremlék jelenlegi - és folyamatosan romló - állapota: Katona József köralakú bronzportréja az orrnyeregnél lukas, az ülő Petur hátán 2X2 cm ill. 5x3 cm nagyságú luk, továbbá Petur homlokán egy, a nyakánál három (golyóütötte?) kerek luk éktelenkedik. Hogy ezek mikor és hogyan keletkezhettek - még tapogatózó föltételezéseim sincsenek. Mert lehetnek második világháborús sérülések, de 1956-ban is keletkezhettek. Általánosan is igaz, hogy a Márton-Siklódy-szoboregyüttes különösen rossz állapotban van. Az épített, nagyméretű talpazat faragott köveit összefogó anyag porlik, a fugázat mindenütt meglazult, a kövek szétcsúszása, kihullása bármikor bekövetkezhet. Benedek Marcell 1941-ben írta Katona Józsefről: „Katona-Bánk átérezte és kifejezte nemzetének örök szenvedését, [...] a fáradt közöny korában született."25 Talán nemcsak a mű létrejöttekor, hanem utóéletében és az író szobrainak kálváriájában is változatlanul megmutatkozik időnként a „fáradt közöny". 4. Török Richárd: Katona József (1989) A rövid alkotó-idejű Török Richárd (1954- 1993) szoborművész művész-szobrainak (Petőfi, József Attila, Bartók stb.) a sorában is kiemelkedő fontosságú a Katona-büsztje, amely az eredeti elképzelés szerint a Katona szülőház melletti térre, köztérre került volna,26 ám végül is a Katona Emlékkiállításban nyerte el végleges (?) helyét.27 Török Richárd tudatosan 25 Benedek Marcell: „Én vagyok Bánk..." Katona József születése 10. fordulójára. Uj Idők, 1941. november 2. 529-530. 26 „Gazdagítani fogja a Katona szülőház melletti kis teret, s egyúttal frappáns lezárása a drámaíró arckép-sorának" - mondtam Török Richárd kecskeméti kiállításának a megnyitásán (Kecskeméti Városháza udvara, 1990. márc. 15.). 27 Reprodukálva: Richárd Török. Katalógus. Kecskemét, Városház udvarán, 1990. márc. 15-25., Katona József emlékére. Kortárs képzőművészek alkotásai. Katalógus. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1991. 273
