Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Helytörténet - Mák Kornél: Kecskemét kulturális ipara

Kecskemét kulturális ipara tok segítése a területek közötti átjárhatóság biztosításával. Fontos feladat a közösségi és a magán mecenatúra csatornáinak összehangolása, a hazai és uniós pályázati források hatékony kezelése. Az önkormányzat finanszírozása nélkül a sport, a kultúra, az ifjúságpolitika, az idősügy, közbiztonság, oktatás, egyházak, fogyatékkal élők támogatására létrejött szer­vezetek céljaikat nem képesek megvalósítani. A Városi Támogatási Program egy központi, városi pályázati rendszert jelent, mely egy­séges szempontok alapján, az eddigieknél átláthatóbb, a pályázók számára egyszerűbb formában biztosít lehetőségeket. A támoga­tások elbírálásánál elsődleges szempontként a civil szervezetek által ellátott feladatok él­veznek prioritást. A közigazgatási reform következtében új kulturális közösségi, köz- gyűjteményi, kiállítási, terek kerültek vissza a város fenntartása alá. Elsődleges szempont a kulturális struktúra átgondolása, hogy ne legyenek párhuzamosságok. Az új kulturá­lis terek kialakításánál elengedhetetlen a te­rületek közötti koordináció. A kor szelleme, a látogatói igény az utóbbi években a multi­kulturális rendezvények irányába mozdult el. Kecskemét kulturális életének megszervezése terén - úgymint az intézményi munkában, az alkotó- és előadó-művészetben, a közműve­lődés tereiben, a támogatott szférákban - el­sődleges szempontunk a minőség. A szakma jeles képviselőit segítségül hívva a döntésho­zók értékközpontú irányt követnek a finan­szírozásban. A szervezetek e vonalak mentén gondolkodva színvonalas, magas művészeti értéket képviselő programok szervezésével vesznek részt a kultúra közvetítésében. Több neves művészünkben felmerült az a tiszteletreméltó elhatározás, hogy az életmű­véből válogatást adna át a városnak. Ezekből a nemes gesztusokból formálódhat hosszú tá­von egy új városi gyűjtemény. Fontos szegmens Kodály városában a fel­sőfokú népzeneoktatás, korszerű hangver­senyterem, professzionális zenekar megléte. Napjaink hagyományőrzése magában foglalja azt az igényt is, hogy tárgyi öröksé­günk, valamint a népzene és -tánc korszerű körülmények között, cselekvő és cselekedte- tő módon jusson el a nagyközönséghez. Vá­rosunk kitűnő zenei iskoláihoz csatlakozik a felsőfokú népzenei oktatás, amely helyét ke­resi az országban (Kodály Iskola képzése Csík Jánosékkal közösen). Kecskemét kulturális és idegenforgalmi karakterének kialakításában a döntő szem­pontok egyike, hogy közösségünket szimbo­lizáló, egyedi nagyrendezvények szülessenek meg. Bátran vállalhatjuk múltunk szabadtéri színrevitelét, a nagy múltú diákszínjátszás tradícióinak folytatását. Az egyre nagyobb teret nyerő vallási turizmushoz a Kecskemét határában álló Mária-kápolna körüli passiójá­ték megszervezésével csatlakoztunk. A kecs­keméti Passió előadás egyszerre jellegzetesen magyar, ugyanakkor a világ felé kinyíló ablak. Egyrészről szól az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, a pálos rendről, másrészről a keresztény vallás lényegéről, a szenvedés­történetről és a feltámadásról. A Kecskeméti Arborétum nyugodt környezetében megbúvó Mária-kápolnához zarándokutak és búcsú, a múlt szellemét őrző Kecskemét környéki rom­templomokhoz pedig tematikus körutak szer­vezhetők. A város és a kistérség műemléki, irodalmi, zenei, művészettörténeti, történelmi értékeire építve tematikus sétaútvonalak, kerékpáros utak szervezhetőek, összeköthetőek a termé­szet megismerésével. A passiójáték mellett A beszélő köntös, a Háry János kétévente, egy­mást váltva új szereplőket felvonultatva kiszá­mítható, előre szervezhető programegyüttest kínálhat az idegenforgalom számára. Kecskemét klasszikusan integráló és befo­gadó város, gazdag a testvér- és partnervárosi kapcsolata. Tradicionális kapcsolatai jelentősen ki­terjesztik a város kulturális kisugárzását. Klasszikus befogadó és integráló jellegét legszemléletesebben a város által kialakí­tott, kölcsönösségen és partnerségen alapuló együttműködések mutatják az emberek és kultúrák között. Kecskemétet éppolyan gaz­dag testvér- és partnervárosi kapcsolatrend­szer kialakítása és ápolása jellemzi, mint ami­lyen színes maga a város és annak kulturális élete. Nem véletlen, hogy a városok közötti létrejövő partneri viszonyokat leggyakrabban a kulturális és gazdasági együttműködések határozzák meg. 265

Next

/
Thumbnails
Contents