Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Hajagos Csaba: Egy nemzeti kulturális fórum vezetőjének őszinte vallomása, avagy hol kezdődött az „ellenzékiség” 1985-ben Magyarországon
Egy nemzeti kulturális fórum vezetőjének őszinte vallomása... Pál miért nem kapott időben információkat a készülő eseményekről, és miért csak utólagosan vonták be a történtekbe a megyei múzeumigazgatóságot? Erre a kérdésre a választ újfent Lakitelken kell keresni, hiszen az ott felállított kiállítást (1985. október 22. Antológia c., Művelődési Ház, Lakitelek) „[...] 1985. szeptember 13-án Bánszky Pál és Pap Gábor művészettörténészek / mindketten szerepelnek a szakértői névjegyzékben (a kiállításon)/ válogatták ki a Művelődési Ház igazgatójának (Gyöngyösi György) felkérésére. A válogatást végzők - nyilatkozatuk szerint - nem tudták, hogy a kiállítás időzített anyag lesz, viszont néhány grafika témája indokolttá tette volna, hogy a művészi szempontok figyelembevételén túl ideológiai tartalmuk miatt megtegyék a szükséges intézkedéseket [...]".22 A jegyzőkönyvben olvasottak alapján megállapítható tehát, hogy Bánszky Pál a megyei pártbizottság által felállított megbízhatatlan személyek csoportjába került azzal, hogy engedélyezte az „ideológiai tartalmában, a pártra veszélyes" grafikák kiállítását. így abszolút érthe22 MNL BKML XXXV. 1. 57-4/1985. p. 4. tő, hogy miért nem kapott információt a párt „művelődéspolitikai" tervéről. Az elhibázott, diktatórikus megnyilvánulás időlegesen tehát megoldást kínált az állampárt szempontjából problémás ügy kezelésére, ám Kozma Huba már ekkor is tudta, hogy ha ezt a csatát el is vesztette, a háború megnyerésére még van esélye. így is történt. Négy év múlva, 1989-ben a majsai Helytörténeti Gyűjtemény korábban elbocsátott dolgozóit rehabilitálták. „A régi-új munkatársak ott folytatják, ahol kényszerűen abbahagyták",23 „levert" forradalmuk tüze pedig éltető erőként lobog azóta is. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1986. július 1-i ülésén elhangzott, magabiztosnak tűnő Kádár János-beszédben vázolt helyzetkép egy évvel a majsai eset után még helytállónak tűnt, ám 1989 tavaszára világossá vált, hogy „a rendszer és a politika sem bírta el, hogy itt-ott három tucat ember szájaskodott", „[...] a rendszer nem bírta el azt a kis szelepet már bizonyos kérdésekben sem."24 23 KOZMA Huba 2008111. 24 CSIZMADIA Ervin 1995 293. IRODALOM AGÓCS Sándor - MEDVIGY Endre 1991 Lakitelek 1987. A magyarság esélyei. A tanácskozás hiteles jegyzőkönyve CSÍK Antal - KOZMA Huba - TAKÁCS András 1981 Kiskunmajsa története. Kecskemét CSIZMADIA Ervin 1995 A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988). Dokumentumok. Budapest HELTAI Nándor 1982 Kiskunmajsa. Kecskemét KOZMA Huba 2008 A kiskunmajsai múzeumi végvárról In: Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete. 105-120. Kecskemét PÉTERNÉ FEHÉR Mária - M1KOLAJCSIK Lászlóné 2003 Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában 7. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (Dr. Szabó Attila) HIVATKOZOTT FOLYÓIRATOK A LEPECSÉTELT MÚZEUM (1985) Magyar Hírlap, 18. évf. 281. sz. (dec. 2.) p. 3. GYŰJTEMÉNYBŐL MÚZEUM (1985) Petőfi Népe, 37. évf. 48. sz. (dec. 13.) p. 3. Ferenc napjának hajnalán. A kiskun krimi halottja? (1985). Magyar Hírlap, 18. évf. 283. sz. (dec. 4.) 259
